Vízügyi Közlemények, 1951 (33. évfolyam)

1. szám - I. A magyar Dunaszakasz szabályozásának kérdései

A Középduna 27 Átvágások esetén lehetőleg az egész keresztszelvényt emeljük ki és ne bízzunk semmit a víz elevenerejére. A kimosott anyag a csatlakozó szakaszon hordaléklerakódást idézne elő, és így újabb elfajulásra vezetne. Átvágások mentén a tervezett partvonal megvédése érdekében depó­niákat kell elhelyezni. Különösen meg kell kötni az átvágások elejét és végét, nehogy a folyó az átmetszést megkerülje és oldalt kitérjen. Elzárások és keresztgátak építésénél törekedni kell a levágott meder­rész vagy mellékág feliszapoltatására. Az 1893. évi tervben megállapított szabványméretek csak irányérté­kek ; az előterjesztés szerint nem kell hozzájuk csökönyösen ragaszkodni,, de tőlük eltérni is csak m3gokolt esetben szabad. 3. Az építési anyag Az építmények anyaga főleg a terméskő. A Budapest és Paks közötti szakaszon még lehet műkövet gyártani és ez sok esetben, mint a Felsődunán is, versenyképes a terméskővel. Rjzsehengerekkel való építésre a Budapest alatti szakasz nem alkal­mas, mert kevés a rőzseanyag, a mederben található kavics nem elég durva, és a terméskő beépítési ára is versenyképes a rőzseművek árával. Szó lehet azonban iszapoló művek alkalmazásáról, .mint ahogyan a tiszai szabályozá­soknál is jól beváltak. (Rőzsefonások, rőzsesátrak.) 1 16. ábra. Partbiztosítás a Mohács alatti szakaszon. A Paks alatti szakaszon, ahol a hordalék már lebegtetett állapotban mozog, s a fenéken csak finomabb homok gördül, a mederfenék anyaga olyan finom, hogy a rája helyezett kő a körül- és alámosás következtében rövide­sen elsüllyed. Példa erre a mohácsi párhuzammű, amely az építkezés alkal­mával ismételten megsüllyedt. Ezért a Paks alatti szakaszon minden termés­kőből tervezett műtárgy megépítése előtt a meder fenekét a kimosás ellen biztosítani célszerű. Erre alkalmas a rőzsepokróc, amelyet megfelelő széles­ségben kell a fenékre süllyeszteni. A rőzsepokróc lesüllyesztésére m 2-ként 130—150 kg terméskő szükséges (16. ábra). 1 Lásd : id. Csermák Kálmán : A szegedi folyammérnöki hivatal használta sza­bályozási rőzseművek építési módjának ismerteté-O. Vízügyi Közlemények, 1929/2. sz. • 1 / ' 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom