Vízügyi Közlemények, 1951 (33. évfolyam)

2. szám - III. Dr. Lászlóffy Woldemár: A bukógáttal való vízhozammérés

Lekerekített koronájú bukőgátak 111 28. ábra. А К — f(«

0/e, e/h) redukciós tényező oldalról szűkített, széles küszöbű bukókra Berezinszkij A. R. nyomán.' A folytonos vonal sarkos, a szaggatott vonal lekerekített élű megoldásokra vonatkozik. Figure 28. Courbes К — f(s

0/s, ejh) relatives à des déversoirs à seuil épais avec contraction latérale. D'après A. R. Bérézinsky. 3. A körívvel lekerekített bukó A 29. és 30. ábrán vázolt lekerekített koronájú bukók vízszállítását a szokásos q = m ][2g h

3'

2 képlettel számítjuk. Az átbukási tényezőt az alábbi esetekre határozták meg : a) Függőleges falú, félkörívben záródó bukófalra (29/a ábra) Kramer E. szerint [35] : 1,015 mrt = — [ 1,02 3l Л/г + 2,08 + j0,04(— + 0,19 j

2 +0,0223 (45) 29. ábra. Körívvel lekerekített bukógátszelvények. Figure 29. Profils de barragesdéversoirs à tête arrondie. Kirschmer azonos alakú gátszelvényre kevéssel kisebb értéket kapott. Az eltérés a maximumát kis átbukási magasságoknál 2,5%-kal érte el [36]. b) Függőleges homlokfalú, de 2 : 3 hajlású hátfallal készült köríves koronájú szelvényre (29/b ábra) Rehbock adott képletet [35] : 2 Г„ l

/0,30-0,0l(5 _Ay

+0,09~] (46) m

T = —- ^0,312 + amelynek érvényességi határai : e>r> 0,02 méter 20 r és h <rí 6 \ e + 3 r ) Ha A > r 6 e + 3 r e + 3 r. j, a vízsugár elválik a faltól, és ennek követ-