Vízügyi Közlemények, 1951 (33. évfolyam)

2. szám - III. Dr. Lászlóffy Woldemár: A bukógáttal való vízhozammérés

со 258 A bukógáttal való vízhozammérés illetőleg a kísérletileg meghatározott átbukási tényezővel, (amely h — 0,1-hl m között ± 2%-ra állandónak bizonyult) : Q = 0,31 я УИГд a h = 4,31 a h [m

3/sec] (37') A hiperbola et paraméterének értékét Qm&x alapján, a megengedhető legnagyobb átbukási magasság felvételével szokták kiszámítani. Megjegyzem, hogy a Rettger-féle lineáris szelvény nem csupán elméleti jelentőségű, mint ahogy első pillanatra hinnők. A szennyvíztisztítási gyakorlatban homokfogó-medencék kifolyó nyílását készítik hiperbola-szelvénnyel, mert így a medencén átáramló víz sebessége — bárhogyan változik is a vízhozam — külön szabályozás nélkül is állandó marad. Mivel h -> 0 átbukási magassághoz x ->°o koronaszélesség tartoznék, a gyakorlati kivitelnél a hiperbola-szelvénynek bizonyos z

0 magasságon aluli részét vele azonos területű 8

0 szélességű négyszöggel helyettesítik. A hiperbola-szelvény elkészítésének nehézségei miatt félkörívekből alakított vagy háromszögletű, közelítőleg lineáris bukót is szoktak alkalmazni [25]. A 21. ábra szerint kialakított köríves szelvény akkor tekinthető — az egészen kis átbukási magasságok kivételével — gyakorlatilag lineárisnak, ha a két körív középpontjának távolsága • t = 1,267 d A bukó vízemésztése a t élhosszúságú derékszögű négyszögű nyíláson és a d átmérőjű körszelvényen azonos h magassággal átbukó vízhozam különbségeként számíható. A 21. ábrán feltüntetett kísérleti adatok szerint a szelvény vízemésztési görbéje a h > 0,06 m szakaszon gyakorlatilag valóban egyenesnek tekinthető. Haí > 1,27 d, a vízemésztési görbe alsó részének h 21. ábra. Körívekből alakított közelítően lineáris bukó. Figure 21, Déversoir à peu près linéaire en arcs de cercle de A. Staus.