Vízügyi Közlemények, 1951 (33. évfolyam)

2. szám - III. Dr. Lászlóffy Woldemár: A bukógáttal való vízhozammérés

88 A bukógátial való vízhozam-mérés még arra is utal, hogy h

1 — h esetén a szögletes zárójelben lévő tag zérussá lesz és így 4 = v lenne. De mivel másrészről q = (e + A) v, a két egyenletből e+ A = jx

2 Aj aminek nem tudunk fizikai értelmezést adni. Igazat kell adnunk tehát Bazin-xmk, aki az alulról befolyásolt átbukás esetét is a q = m-h\'2 g h alapképletre vezeti vissza [2]. Az átbukási tényező értéke azonban ebben az esetben mj = m-f (Л

г/е,hajh), ahol m a szabad átbukásra vonatkozó átbukási tényező (lásd ( l) képlet), hajh pedig az alsó vízszin befolyásának mértéke, amelyet — mint láttuk -— később Eisner is bevezetett általános jellegű elméleti képletébe. A kísérleti eredményekből Bazin az rh

d h s 1 4 ' hi h (20a) (20b) m

b = m f 1,08 + 0,18^] képletet vezette le ; m értékét is behelyettesítve : - - (°'

40

5 f «яле) [' + °6

5(STÍ)'J (

,'

o

s+°'

1

8 7) Újabban Kozeny foglalkozott az alulról befolyásolt átbukás esetével.

1 A (19) képletből (h—A

x) = ]ц helyettesítéssel és az érkezési sebesség figyelmen kívül hagyásával V = у/ч/г^А*

1'

6 +/i

a V2~g (A —A

d) h<P* vagy némileg átalakítva : 3 L 2 jx^ V 2 ju,

x / h J \ h ) Ez a képlet q = m

b

Kh]f¥gh (21) alakban is írható, vagyis a számítást a h magassággal szabadon átbukó vízsugár analógiájára végezzük. Kozeny kísérletei szerint ahol 2/3 • ц

1 = 0,44 és ja

2 = 0,586, ill. 3/2 -/а

2//л

х = 1,32. 1 Idézi Forchheimer : Hydraulik, 3. kiadás, 393. old.