Vízügyi Közlemények, 1951 (33. évfolyam)
2. szám - III. Dr. Lászlóffy Woldemár: A bukógáttal való vízhozammérés
78 A bukógáttal való vízhozammérés bukó előtti sebességeloszlás kérdésének, illetőleg a terelő és vízcsendesítő berendezések alkalmazásának fontosságára, amiről még a vízmérési utasítások sem emlékeznek meg elég részletesen. A terelő és vízcsendesítő berendezések kialakítása szempontjából tanulságosak Dillmann kísérletei [20]. A kísérleti csatornában különböző vízcsendesítő berendezéseket helyezett el a bukógát előtt (9. ábra) és mindenegyes esetre kiszámította Q, illetőleg A értékéből a ju- tényező nagyságát. Q-1 Rehbock 1929. évi képletével számította, A-t külön erre a célra szerkesztett szabatos mérőberendezéssel határozta meg. Eredményeit a 10. ábra szemlélteti, amelyen а А /л = AQ = — — eI m 100 értékek vannak felrakva. í?elm Az 1. esetben a 150 mm széles csatorna A helyén 12 db 10 mm vastag, négyszögkeresztmetszetű, függőleges pálcából álló gereb szolgált csende10. ábra. Az átbukási tényező tényleges értékének eltérése a számított értéktől a 9. ábrán feltüntetett vízcsendesítő berendezések esetén. Figure 10. Écarts en р. с. du débit ef/ectiv par rapport au débit théorique (4Q) en fonction de la charge, établis pour les dispositifs d'amortissement de la figure 9. sítőül. Noha a csendesítő 1290 mm-re volt a mérőbukótól, igen erősen éreztette hatását. Az általa okozott erős duzzasztás folytán a felszínhez közel álló vízszálak buknak, és a gereb után sebes felszíni vízsugár alakjában haladnak a mérőbukó felé. A sebességeloszlás nagyon egyenlőtlen. A nagy felszíni sebesség miatt а цг tényező értéke, és így A^ igen nagy. Az eltérés a számított értéktől az átbukási magassággal (vagyis a sebességgel) növekszik. A 2. elrendezésnél 100 mm magas bukólemez volt az előbbi helyen. (Magának a mérőbukónak a koronája 300 mm-rel emelkedett a fenék fölé.) Ez az elrendezés is a felszínhez közelhaladó vízszálak sebességét növelte meg, és így hatása megegyezett az 1. elrendezésével.
