Vízügyi Közlemények, 1951 (33. évfolyam)

2. szám - III. Dr. Lászlóffy Woldemár: A bukógáttal való vízhozammérés

со 70 A bukógáttal való vízhozammérés lenne, ahol h' = (h + Felteszi továbbá, hogy ezen a szelvényen a h'/Smagasságveszteségnek megfelelő nyomás hajtja át a vizet, vagyis v

b = f2 <Г(Л73) amivel az egységnyi széles sávon átbukó vízhozam 3/2 2 g h' = 2f2 (14> Bundschu szerint ez a számításmód feleslegessé teszi az átbukási tényező bevezetését, mert arra a keresztmetszetre vonatkozik, ahol gyakorlatilag nincs energia-veszteség, vagyis m = 1. Bundschu okoskodása igen tetszetős, de feltevései — amint az alábbiakból kitűnik — nem felelnek meg a Valóságnak. Bazin és Rehbock pontos méréseiből ismerjük a szabadon átbukó vízsugár alakját (3.ábra). Bazin szerint A&/A = 0,85—0,86, gyakorlatilag állandó 3. ábra. Az élesszélű bukólemezen szabadon átbukó vízsugár alakja. Figure 3. Lame déversante sur un déversoir à vive arête. (

„remarquablement constant"), tehát élesszélű bukóra v ^ 0 esetén nem érvényes a hb/h' = 2/3 feltevés. Az átbukó vízsugár vastagsága a legalsó vízszál pályájának tetőpontjához tartozó keresztmetszetben ht = 0,66 h. Arra gondolhatnánk tehát, hogy erre vonatkoztassuk a (14) képletet. De a vízszint süllyedése eddig a pontig csupán 0,23 h és nem h/3, mint ahogyan Bundschu feltételezte ! (A felsorolt összefüggések a h átbukási magasságra vonatkoznak ugyan, de olyan esetben, amikor az érkezési sebesség elhanyagolható, érvényeseknek kellene lenniök h' = h helyettesítéssel is, amiből nyilvánvaló, hogy Bundschu képletének érvényessége legalább is korlátolt.) De alább látni fogjuk, hogy nem felel meg a valóságnak Bundschu másik feltevése sem : a sebesség távolról sem tekinthető állandónak az átbukó sugárban. Mindettől eltekintve, nem tudjuk a (14) képletet a gyakorlatban alkalmazni, mert m tényezőjének értékét nem ismerjük eléggé. 3. Winkel R. felvételeket készített a sebesség vízszintes összetevőjének alakulásáról a bukóéi síkjában (4. ábra). Ezen a nyomon, a hb = 0,854 h, ill. ht ,= 0,66 h összefüggésnek felhasználásával, tanítványa, Keutner a legalsó vízszál pályájának tetőpontjához tartozó keresztmetszetre vonatkoztatott képleteket írt fel (q = ть-hf vj, amelyben az átbukási tényező a tény-