Vízügyi Közlemények, 1951 (33. évfolyam)

2. szám - II. Dr. Bogárdi János: Hordalékos folyófizek ülepítésének néhány gyakorlati kérdése

58 Bogárcli János medencének csak egy bizonyos, az áramlás irányába eső keresztszelvény-része vezeti a vizet és az e körül az áramcső körül lévő holt tér az ülepítés szempontjából teljesen hatástalan. Az ülepítő-medencék építésénél egyik leglényegesebb kérdésnek éppen az egyenletes vízáramlás biztosítását tartom, a megfelelő víz be- és kivezetés révén. Ezeknek a kérdéseknek a tisztázására kiterjedt laboratóriumi vizsgálatokat kell végezni.

2

1 Csakis laboratóriumi kísérletek adhatnak megbízható adatokat az ülepítő-medencében uralkodó turbulens vízmozgás hatásainak megállapítására is. A turbulencia hátráltató hatásának figyelembevételére szolgáló Dobbins— Ссгтор-eljárást, 2

2, 2

3, amely a turbulens hordalékszállítás jól ismert elméletét alkalmazza az egyensúlyi helyzettől eltérő ülepedési állapotra, már egy előző alkalommal ismertettem.

2

4 Az eljárás igen szellemes meggondolásokon alapszik. Gyakorlati alkalmazása is bizonyos esetekben lehetséges, de általános használata még löbb körülmény tisztázását kívánja meg. Camp

i

a az említett eljárás megoldását grafikusan görbesereg segítségével adja meg. Az со ülepedési sebességhez tartozó szemnagyságnál durvább szemnagyság-töredékek leülepítésének mérvét Camp az ülepedési százalékkal • 'méri. Bevezeti az со ülepedési sebesség, a turbulens vízmozgás elméletéből ismert e keveredési együtthatót, az ülepítőmedence H mélysége és a medencén átáramló víz v sebességének bizonyos függvényeként számítható nevezetlen paramétert is. Ennek kiszámítása, valamint az ülepedési százalék felvétele után a görbeseregen leolvasható a leülepíteni szándékolt szemnagysághoz tartozó со ülepedési sebesség és az ülepítési hosszra mértékadó, úgynevezett megkívánt co

0 ülepedési sebesség co/co

0 aránya. A co/o 0 arányból, mivel ш ismert, jj kiszámítható co

0, ebből pedig L = v szerint a szükséges ülepítési hossz. A részleteket mellőzve megállapíthatjuk, hogy ezzel az eljárással igen nagy ülepítési hosszak adódnak, amelyek különösen az igen finom, 0,1 mmnél kisebb, szemnagyságok ülepítésénél érnek el rendkívül nagy értékeket.

2

6 A Dobbins—Camp-féle eljárás laboratóriumi kísérletekkel való ellenőrzése elengedhetetlenül szükséges. A valóságban ugyanis több működésben lévő ülepítő-medencénél azt találták, hogy lényegesen kisebb ülepítési hoszszon is bekövetkezett olyan arányú ülepítés, mint amilyen a turbulencia hátráltató hatásának figyelembevételével adódott. Ez az ellentmondás természetesen nem az eljárás hibáját mutatja. A magyarázat — mint már az előzőkben említettük — egyrészt a mozgó víz, ill. általában a turbulencia ülepítést növelő hatásával magyarázható, másrészt pedig a pehely képződés következménye. A pehelyképződésről ezideig nem beszéltünk. Nyilvánvaló azonban, hogy a valóságban a leülepítendő hordalék az eddig figyelembevett szemcsés részecskék mellett pehelyképződésre hajlamos szilárd anyagokat is tartalmaz. 5

1 Alexandrov, V. L. : Műszaki hidromechanika. Moszkva, 1946. " Dobbins, ÍV. E. : Effect of turbulence on sedimentation. Proceedings Am. Soc. С. E., Vol. 109., 1943. "

3 Lásd a 8. jegyzetet. 2

4 Lásd a 3. jegyzetet. 2

5 Camp, T. R. : The effect of turbulence in retarding settling. Univ. of Iowa Studies in Eng., Bui. 27., 1943. Lásd a 3. jegyzetet. *