Vízügyi Közlemények, 1951 (33. évfolyam)
2. szám - II. Dr. Bogárdi János: Hordalékos folyófizek ülepítésének néhány gyakorlati kérdése
Hordatékos vizek ülepí'.ése 33 A hordaléktöménység szélső értékeit, változását, a fellépő gyakoriságokat és tartósságokat a legbiztosabban úgy tudjuk megállapítani, ha sikerül meghatározni а С = f(À) függvényt, vagyis meg tudjuk állapítani a töménységnek a vízállásokkal való összefüggését. 1 A függvény általános alakja С = ahol h a vízállást jelöli, n és a pedig folyónkint, sőt ugyanazon folyó különböző szelvényei "szerint is , változó állandó.. Az n kitevő értéke mindig kisebb az egységnél. Hazai viszonylatban ilyen összefüggéseket ezideig a Tiszára és a Sajóra határoztunk meg. 2' 3 Ha a töménység és vízállás kapcsolatát ismerjük, akkor a vízállásoknak megfelelően a töménység szélső értékeit, ill. a különböző töménységértékek gyakoriságát és tartósságát is megkapjuk. A fentiekre vonatkozóan példaként bemutatjuk az I. táblázatot, amely a Sajó bánrévei vízállásainak az 1931/40. évtizedre számított átlagos gyakorisága szerint megadja a Sajó kazincbarcikai szelvényében fellépő hordaléktöménységek gyakoriságát. Az I. táblázathoz hasonló hordaléktöménység gyakorisági táblázatot bármely keresztszelvényre meghatározhatjuk, ha ismerjük а С = f(li) függvényt és a kérdéses szelvény vízállásainak gyakoriságát. A töménységnek és változásának ismerete mellett a hordalék szemösszetétele is lényeges kérdés. Kedvező a helyzet, ha kiterjedt vizsgálatok alapján rendelkezésre állanak a különböző vízállásoknál szállított lebegtetett hordalékanyag szemcseösszetételi görbéi. A szemcseösszetételi görbékből megállapíthatjuk az átlagos szemátmérőket, amelyeknek a hordalékszállításra és így az ülepítésre vonatkozó vizsgálatoknál is különösen jelentős szerepük van. Igen fontos előnyük a szemcseösszetételi görbéknek, hogy belőlük minden szemnagysághoz meghatározhatjuk az ennél finomabb, vagy durvább töredékek súlyszázalékát is. Különösen lényeges, hogy a szemcseösszetételi görbék megadják az ülepítés mérvét meghatározó szemnagyságoknál nagyobb szemnagyságok súlyszázalékát. A folyóvizek hordalékszállítására vonatkozó adatokat legbiztosabban közvetlen mérésekkel állapítjuk meg. Minden esetben törekednünk kell arra, hogy a hordalékra és a hordalékszállításra vonatkozó adatokat ilymódon határozzuk meg. Kivételesen előfordulhat, hogy korlátozott számú mérésből kell á folyó hordalékszállítására következtetnünk. Ilyen esetben külön meggondolások alapján közelíthetjük meg. a megkívánt adatok legvalószínűbb értékét. Ha közvetlen herdalékmérésekkel nem rendelkezünk, az ülepítés kérdését csak durva becslés alapján tudjuk megoldani. Mérések hiányában a hordalékszállításra vonatkozó adatok meghatározását megkísérelhetjük a vízfolyás hordalékszállító-képességének a meghatározása útján is. A hordalékszállítóképesség a szállított hordalék mennyiségének a felső határát adja, 1 Poljakov В. V. : Folyóvízi hordalékok és gázlók vizsgálatának módszere. Moszkva -Leningrád, 1940. - Bogárdi J. : Lebegtetott hordalókmozgás a Tisza záhony-rázompusztai szakaszán. Vízügyi Közlemények, 1949., 3—4. szám. Bogárdi J. : A Sajó hordalékszállítása és a hordalékos víz ülepítése. Hidrológiai Közlöny, 1949. évi 11—12. és 1950. évi 1-—2. szám. 3 Vízügyi közlemények
