Vízügyi Közlemények, 1951 (33. évfolyam)

2. szám - I. Dr. Lesenyei József: Hulladékok anaerob rothasztása

Hulladékok anaerob rothasztása II termés 1937-ben 3,4 millió tonna volt. A pelyva, ennek 10%-a, 17 millió m

3 gázfejlődést jelent. A burgonyatermés 2,56 millió tonna volt. Ennek 20%-a ment eddig veszendőbe, hámozás stb. révén. A héjból 130 millió m

3 gázmennyiség várható. A 2,76 millió tonna kukoricatermés 10%-a csutka, ez további 1104 millió m

3 gáznak felel meg. A "Számos más, jelentéktelenebb szerves anyagtartalmú mezőgazdasági hulladékot mellőzve, az eddig felsorolt anyagok rothasztása révén kereken évi 3 milliárd m

3 gáz lenne termelhető. Avégből, hogy jobban érzékelhessük ennek a gázmennyiségnek a jelentőségét, megjegyzem, hogy 1 m

3 gáz gyakorlatilag megfelel 1,2 kg kőszénnek, vagy 1,5 m

3 világítógáznak, 3,2 kW-óra villamos energiának, vagy 1 kg benzinnek, azaz az évi várható gáztermés megfelel 3,6 millió tonna, kőszénnek, vagy 4,5 milliárd m

3 világítógáznak, vagy ismét 3 millió tonna benzinnek. Ez az óriási energiamennyiség egy a szocializmust építő ország részéről természetesen nagy figyelmet érdemel. Az első kérdés, ami ezzel kapcsolatban felmerül, az, hogy milyen beruházás árán volna előállítható a fent. említett gázmennyiség ? Erre vonatkozólag ugyancsak Reinliold közölt egy összeállítást a különböző módon való energiatermelés kW-óránkénti beruházási szükségletéről. Eszerint a befektetendő tőke : RM/kWó Nagy folyami vízierőműnél 0,09—0,20 • Közepes és kicsi folyami erőműnél 0,13—0,27 Völgyzárógátas megoldásnál 0.27—0,53 Kis kőszéngáz-műnél 0,50 Közepes kőszéngáz-műnél 0,36 Nagy kőszéngáz-műnél 0,21 Kis rothasztó berendezésnél 0,20 Nagy rothasztó berendezésnél 0,05 Ha a német márkában megadott értékek nem is adnak pontos képet a hazai viszonyok közt szükséges beruházás mértékéről, összehasonlításra mégis alkalmasak, és megállapítható, hogy a legkisebb beruházást feltétlenül a hulladékanyagokból való energiatermelés igényli. * * * A tanulmány fel kívánta hívni a figyelmet a szervesanyag tartalmú hulladékok gazdaságos értékesítési módjára. Hazánkban különös figyelmet érdemelne a mezőgazdasági üzemek korszerű trágya- és hulladékkezelése, mert elterjedése az elmaradt mezőgazdasági termelés korszerűsítéséhez és nagyüzemi jellegének emeléséhez nagymértékben hozzájárulna. Felhasznált irodalom Imhoff : Taschenbuch der Stadtentwösserung, Berlin, 1939. Botuk : Szennyvíztisztítás. Moszkva, 1949. Oeissler : Kanalisation und Abwasserreinigung. Berlin, 1933. Keefer : Sewage Treatment Works. New-York, 1940. Bach : Die Grundlagen und Verfahren der neuzeitigen Abwasserreinigung. Leipzig. 1936. Reinhold, F. : Neuere Gesichtspunkte zur landwirtschaftlichen Abwasserverwertung. Gesundheits-Ingenieur, 1948/10. Reinhold, F. : Energiegewinnung aus Abfallstoffen. Gesundheits-Ingenieur, 70. évf. 17/18. Gesundheits-Ingenieur 1936—1951. évfolyamai. Sewage Works Journal 1935—1949. évfolyamai.