Vízügyi Közlemények, 1951 (33. évfolyam)

2. szám - I. Dr. Lesenyei József: Hulladékok anaerob rothasztása

26 Lesenyei József Mind az előbbi, mind ennél a kísérletsorozatnál a kukoricacsutkát, ill. kukoricaszárat megdaráltuk. A disznótrágyával kevert kukoricaszár csekély mennyiségű öltóiszappal normális idő alatt megfelelő gázfejlődés mellett kirothadt. A kirothadt anyagban sem a disznótrágya, sem a kukoricacsutka, ill. szár szerkezete már nem volt megfigyelhető, az anyag teljesen homogén volt. 0. Termofil rothasztás (+55 C° hőmérsékleten) a) Finomiszap oltás nélkül. (L. a III. táblázat 211. és 212. sorszámú kísérleteit). A táblázat adatai szerint a rothasztási idő csekély mértékű csökkenésén kívül a termofil rothasztás nem jelent előnyt. Ez a körülmény az- elméleti részben mondottakkal nincs ellentétben, mert oltás nélkül a metánbaktériumoknak előbb hozzá kell szokniok a megfelelő hőmérséklethez. Ha a jelen kísérlet végtermékét termofil viszonyok között végrehajtott újabb kísérletek beoltásához használtuk volna fel és ezt esetleg több ízben megismételtük volna, feltétlenül elérkeztünk volna a 12 napos, vagy még rövidebb rothasztási időhöz. Az ennél a kísérletnél kapott kirothadt anyagot a két következő kísérlet, oltásához használtam fel. b) Rácsszemét oltással. (L. а, III. táblázat 223. és 226. sorszámú kísérletét). A termofil viszonyokhoz már némileg hozzászoktatott baktériumflórájú oltóiszap alkalmazása ellenére a rothasztási idő csak csekély mértékben csökkent, a gázfejlődés mértéke pedig viszonylag igen alacsony. A további, itt nem ismertetett kísérletek során, mikor már több ízben oltottunk át a termofil viszonyok között kirothadt iszappal, tehát mikor már a baktériumok a termofil viszonyokhoz hozzászokhattak, a rothasztási idő 20 nap alá csökkent ugyan, de a gázfejlődésben nem mutatkozott lényeges növekedés. Azonkívül a rácsszemét esetében — az összes kísérleteknél egyértelműen — a kirothadt anyag igen erősen bűzös volt, — jellegzetesen skatol-szagú. A mondottak értelmében a rácsszemét termofil viszonyok közötti rothasztásának semmi előnye sincs, sőt a végtermék erős szaga miatt az eljárás hátrányos. A kísérleteknél fejlődött gázok minősége A kísérleteknél felhasznált rothasztandó anyag egyenletessé tételének nehézségei még az egyidőben, azonos anyagból megindított kísérletsorozatnál is lényeges különbségeket idéznek elő. Éppen ezért az eredményes összehasonlítás is csak akkor lehetséges, ha átlagokat veszünk figyelembe. Az előbbiekben ismertetett, különböző feltételek mellett végzett rothasztási kísérleteknél végzett gázelemzéseket tehát csoportokban, átlagértékekkel tartom célszerűnek ismertetni. qjj^ n jj térfogat -% Házi eredetű finomiszap oltás nélkül 66,1 24,3 4,3 0,8 2,1 Házi eredetű finomiszap oltással 70,9 24,1 3,0' — 1,2 Rácsszemét oltás nélkül 61,7 31,2 3,9 1,5 1,0 Rácsszemét oltással 64,4 27,8 2,8 —- — Rácsszemét és csarnoki szemét oltással 60,4 34,0 1,9 — 0,8 Finomiszap falombbal 69,0 22,0 2,9 1,2 — Rácsszemét falombbal 64,1 26,0 3,1 — 0,8 Rácsszemét ós csarnoki szemét falombbal 62,6 29,8 2,1 Folyamatos rácsszemót-rothasztás oltással és csarnoki szeméttel 63,2 27,4 3,5 0,9 Rácsszemét termofil rothasztása oltással 54,8 39,3 3,6 1,4 —