Vízügyi Közlemények, 1951 (33. évfolyam)
2. szám - I. Dr. Lesenyei József: Hulladékok anaerob rothasztása
16 Lesenyei József de különösen a rothadás megindítására, a tartányok „bedolgozására" szolgáló módszerek között, nagyok az eltérések. Mindezek, továbbá az ipari üzemekből származó különböző anyagok esetenként már kis koncentrációban befolyásolhatják a rothadás menetét. Különleges figyelmet kíván továbbá a rendelkezésre álló és kirothasztandó anyagból várható gázmennyiség meghatározása. Ez csak kísérleti alapon, rothasztási kísérletek segítségével állapítható meg. A továbbiakban szemelvényeket óhajtok bemutatni az általam végzett, több mint 400 rothasztási kísérletből. Mindjárt bevezetőben is hangsúlyozni kívánom, hogy a szennyvíz és szennyvíz-iszap összetétele annyira nem állandó, hogy két kísérlet sokszor majdnem azonos kémiai elemzési adatok ellenére is, más és más eredményt ad. Éppen ezért, mint a szennyvíz-kémia más területéin is, csak az átlagok, tehát számos, megfelelő módon vett minta feldolgozása révén kapott középértékek, szolgáltathatnak biztos alapot a tervezésre, és főleg a gazdasági számításokra. Az ismertetendő rothasztási kísérletek ^ 0,5° С ingadozást megengedő termosztátban történtek. Az 1,5 literes Erlenmeyer-lombikban képződött gázt 1 literes 5 cm-es beosztású eudiméter csőben fogtam fel. A zárófolyadék HCl-el megsavanyított, methylorange-zsal színezett, szénsavas metángázzal telített víz volt. Az eudiméter-csövek vagy nívócsővel és edénnyel voltak ellátva, vagy leolvasásonként figyelembe vettem a zárófolyadék vízoszlopsúlyának a gáztórfogatra gyakorolt hatását. A gáztérfogat korrekciója mindenkor 760 mm higanyoszlop nyomásra és 0° C-fokra történt a zárófolyadék gáztenziójának figyelembevételével. A gázmennyiség leolvasása naponként — italában reggel 8 órakor — történt. Amikor a gázfejlődés előreláthatóan meghaladta a napi 1000 cm 3-t, 18 órakor is végeztünk leolvasást. A végzett rothasztási kísérletek áttekintése 1. Házi eredetű szennyvízből ülepített iszap rothasztása a) oltás nélkül, b) oltással, c) falombbal keverten. 2. Ipari eredetű szennyvízből ülepített iszap rothasztása a) ipari eredetű iszap önmagában, b) ipari és házi eredetű iszap együttesen. 3. Rácsszemét rothasztása a) oltás nélkül, b) oltással, c) falombbal keverten. 1. Rácsszemét és zöldséghulladék rothasztása a) oltással, b) falombbal keverten. 5. Mezőgazdasági hulladékok rothasztása a) kukoricaszár és csutka rothasztása oltással, b) kukoricaszár és csutka disznótrágyával és oltással. 6. Termofil rothaszt ás a) ülepített, azaz finom iszap, b) rácsszemét.
