Vízügyi Közlemények, 1951 (33. évfolyam)
2. szám - I. Dr. Lesenyei József: Hulladékok anaerob rothasztása
10 Lesenyei József A methanobacterium Söhngenii és a methanobacterium Omelianski előfordulását a hőmérséklet nem befolyásolja olyan nagy mértékben, mint az előző kettőt, bár a fűtött rothasztó-tartányokban nagyobb számmal vannak jelen, mint a fűtetlenben. Az előbbiek szerint + 6,0 és + 60,0° С közötti hőmérsékleten a metánfejlődés egyaránt végbemegy. De a kísérletek és a gyakorlati adatok szerint már csekélyebb mértékű, 2—3 C-fokos hirtelen hőmérsékletváltozás lényeges gázcsökkenést eredményez, éspedig a hőmérsékletcsökkenés nagyobb mértékben, mint az emelkedés. Mint már mondottam, a methanosarcina methanica inkább az alacsony hőmérsékletet. kedveli. Az általa fejlesztett gáz metántartalma lényegesen nagyobb (70%-os), mint a magasabb hőfokon történő rothasztásnál, de a gázmennyiség csekélyebb, a rothadás lassabban folyik le, és így azonos menynyiségű szerves anyag lebontásához lényegesen nagyobb, méretű rothasztótérre van szükség. A methanococcus Mázéi által fejlesztett gáz metántartalma az előbbivel szemben alacsonyabb, de mennyisége nagyobb, a rothadás gyorsabban lefolyik és így kisebb rothasztótér elegendő. Igen érdekesek azok a kísérletek, amelyek a metán fejlesztő baktériumok egyéb baktériumok jelenlétét kizáró jellegét igazolták. Több kutató is ellenőrizte a kísérleteket és egyértelműen igazolták, hogy a metánbaktériumok mellett a tífusz В és az enteritis-féleségek két hét alatt elpusztulnak. Liebmann pl. 4 üveget töltött meg városi szennyvíz-iszappal és 30 C-fokon rothasztotta őket. Az 1. és 2. üvegbe paratífusz B, és Schottmüller-bacillus kultúrát juttatobt, 3-as üvegbe enteritis Breslau baktériumot. Ezen kívül az 1—3. üvegeket ásványi savval megsavanyította, míg a 2. és 4. üvegben a természetes, gyengén lúgos közeg maradt. Amíg három-négy heti rothasztás után a savanyú kémhatású kísérleteknél a paratífusz В és az enteritis fajták kimutathatók, a lúgos közegben nem volt nyomuk. Ezek szerint a tífusz-enteritis csoportba tartozó patogén baktériumok a jól működő Emscher-kút rothasztóterében vagy a Igilönválasztott rothasztóberendezésben elpusztulnak, és a kirothadt iszap minden higiénikus meggondolás nélkül felhasználható trágyázásra. — További fontos adat, hogy a szennyvíz-iszapban megtalálhatók a fertőző gyermekbénulás (Polyomyelitis) virusai, de a kirothadt iszapban nem. — A második világháború utáni időben, különösen Németországban, igen erősen elterjedtek az emberi szervezetben a bélférgek. Mannheimben például 1 cm£ szennyvízben 4 askarides-petét találtak. Ezért fontos kérdés lenne a rothasztás hatását ezen a téren is tisztázni. Sajnos ezek a vizsgálatok eddig még nem vezettek egyértelmű eredményekhez. Kétlépcsős rothasztás A kétlépcsős rothasztás gyakorlatilag úgy fejlődött ki, hogy az Emscherkutak túlterhelése során fellépő üzemzavarok pót-rothasztóberendezések létesítését tették szükségessé: A kedvező üzemi eredményeken okulva az elvet a különválasztott rothasztó-berendezéseknél is alkalmazták. Különösen az újabb csavarlapátos keverők bevezetése óta, — amelyek a rothasztótartányokat teljes terjedelmükben átkeverik és így az ásványosodás mértéke, • tehát a fajsúly szerinti rétegeződést kizárják — mind szélesebb körben alkalmazzák.
