Vízügyi Közlemények, 1951 (33. évfolyam)

1. szám - VIII. Kisebb közlemények

138 Kisebb közlemények A vízilétesítmények népgazdasági ért'5k szerinti osztályozása a Szovjetunióban

1 E. Т. O. 389,6:626/627 (47> A műszaki alkotás mindig valamilyen gazdasági célt szolgál. Következésképpen létesítési költségei nem haladhatnak meg bizonyos, a cél által megszabott határt. Ezt jól tudja minden tervezőmérnök. Drágán nem nehéz építeni. A jó mérnök olcsón és mégis jól épít. ,,Olcsó" ós „drága" azonban nem abszolút mértékkel mérhető fogalmak. Ami az egyik esetben túlságosan drága, a másikban egyáltalán nem megengedhetetlen, sőt magától értetődő. Amíg egyéni beruházásoknál többó-kevésbbé jól működő szabályozó szelepként hat a pénztárcánk, kefeületi feladatok végrehajtása során a felelős tisztviselő vagy tisztviselők egyéni megítélésén múlik a közösség érdekeinek szigorú szem előtt tartása. Nem arról van szó, hogy a közület nagyobb tőkeerejének megfelelőan tartósabban épít, mint a magános. Ez feltótlenül helyes, mert a nagyobb beruházási tőke sokszorosan visszatérül a csökkent fenntartási terhek révén, tehát a viszonylag többe kerülő munka nem okvetlenül drága. Da egyáltalán nem ritka jelenség, hogy „reprezentatív" okokból fényűző megoldások születnek ott, ahol arra semmi szükség sincs, —- fényűző megoldások esetleg nem is a külső kivitel, hanem az elrendezés, a méretek tekintetében. És ide sorolható az a jelenség is, hogy az egyes kérdések tanulmányozására ós megoldásira fordított idő ós munkaerő nincs arányban a feladat nagyságával, mert a közhiva'al egész egyszerűen nem számol a rezsiköltség fogalmával. Szocialista termelési rendben ilyen lazaságok nem tűrhetők és megszüntetésük intézményes megoldást tesz szükségessé. Ennek a felismerésnek megfelelően a Szovjetunióban minden műszaki létesítményt népgazdasági jelentősége szerint osztályba soroznak

r amely besorolásnak kötelező jelentősége van : a) a'mértékadó terhelések megválasztása, a figyelembe veendő biztonsági tényezők nagysága és a megengedett igénybevételek nagysága tekintetében; b) a felhasznált anyagok fajtája és minősége tekintetében; c) az előmunkálatok, esetleges kísérletek és a tervek terjedelme, ill. részletessége tekintetében, és végül d) a létesítmények és egyes részeik számítására alkalmazott módszerek tekintetében. Az alábbiakban a ,, Vízépítési létesítmények beruházási (népgazdasági) érték szerinti osztályozása" című, GOSzT 3315—46. számú szovjet szabványról lesz szó, amely csak egyike a műszaki munka szocialista rendezését szolgáló ilyen természetű szabály\ zatoknak. Mint országos szabvány meglehetősen általános keretek között mozog, és a fenti a—d) pontok részletes szabályozását az egyes igazgatási ágazatok által a müvek és létesítmények különböző csoportjaira vonatkozóan kiadott tervezési irányelvekre hagyja. (Ilyen irányelvek nálunk a Hídszabályrendelet, a Vasbetonszabályzat stb. A Szovjetunió területónak óriási arányaival magyarázható, hogy ott egyes részletkérdésekre is órdamas szabályzatot kidolgozni. Példaként megemlíthetem a ,,A vízhozammérés építményei ós szerkezetei" c. 298 oldalas kötetet.) A féntebb idézett szabvány a vízierőművek, talajjavítási munkák ós a víziúthálózat létesítményeinek osztályba sorolására vonatkozik. A létesítményeket a) termelési kapacitásuk, b) jelentőségük és ej előirányzott élettartamuk szerint öt osztályba sorozzák. a) Termelési kapacitás szerint az 1. táblázatban feltüntetett 5 csoportot különböztetik meg. b) Jelentőségük szerint főműveket, másodrendűeket ós kisegítő műveket említ á szabvány a 2. táblázatban közölt részletezésnek megfelelően. c) Élettartam szerint különbséget tesznek állandó és ideiglenes művek közt. Állandó jellegűek azok a fő- és másodrendű művek, amelyeknek a használati ideje nincs előre meghatározva, vagy meghaladja az 5 évet. Ideiglenes jellegűek az 5 évnél rövidebb időre szánt fő- és másodrendű művek ós minden kisegítőcsoportba tartozó létesítmény. A felsorolt szempontok figyelembevételóvel a 3. táblázat alapján sorolják be a létesítményt az alábbi osztályok valamelyikébe : I. a kimagasló, II. a fokozott vagy III. l) A GOSzT 3315—46 szovjet szabvány ismertotóse.