Vízügyi Közlemények, 1951 (33. évfolyam)
1. szám - VIII. Kisebb közlemények
128 Kisebb közlemények Az (1) képlet alkalmazásakor feltételezzük, hogy a a vízhozamtényező érték« egyenlő típusú (átmérőjű, hosszúságú, a. hajlású, érdességű) szivornják esett'bi n а г érték változásakor elhenyagolhatóan keveset tér el a hitelesítéskor megállapított / * átlagértéktől. A különböző szivornyatípnsokkal végzett üzemi kísérletek eredménye szerint ez az eltérés még olyan esetekben sem haladta meg a 3—4%-ot, amikor z értékének változása közben a vízszin alatti átfolyás heljébe szabad kiemlés lépett. A végzett kísérletek kiterjedtek arra az esetre is, amikor szabad kiemlés mellett a szivornjacső kiömlési nyílására 30—40 cm hosszéi levehető, szövött tömlőt .erősítenek. A i tényezőnek az átlagértéktől való eltérése ilyen esetben is a 3—4%-os határ alatt maradt, ami azzal magyarázható, hogy a külső légnyomás a tömlőn keresztül közvetlenül érvényesülni tud, és a hajlékony tömlő ellenállás nélkül felveszi a kiemlő sugár lüktetését. Az egyik, hat különböző átmérőjű és hosszúságú szivornyával végzett, üzemi kísérletsorozat eredményeit az I. táblázatban láthatjuk : A szivornyák elhelyezésének szabályai : . 1. A szivornya belépési és kilépési nyílásénak alsó éle legalább a csőátmérő felének megfelelő magasságban legyen a csatorna feneke felett. (Ez arra az esetre szól, ha a szivornyacső a hossztengelyére merőleges síiban van levágva és a csővég nincs tölcsérszerűen kiszélesítve). Ha a esővég tölcsérszerűen kiszélesedik, vagy keresztmetszeti síkja közel vízszintes, az említett magasság legalább az átmérő nagyságát érje el. 2. Ha a szivornyát nem tudjuk az 1. pont szerint kívánt magasságban elhelyezni, a csatorna fenekét kell a csővég nyílásánál kimélyítenünk. A kimélyített sáv szt4essége a szivornya-átmérőnek legalább háremszorosa legyen. 3. 70 mm-nél nagyebb átmérőjű szivornjánál szabad kiömlés esètében a kiömlési nyílásra megfelelően rugalmas, levehető temlőt kell erősítenünk, amely a kimosást megakadályozza. 4. A szivornyát úgy kell elhelyeznünk, hogy a belépési nyílás felső éle /ij > kd„ / sin ß \ a belépési nyílás szelvényének súlypontja pedig h' l > ( к + 1 d mélységben legyen a csatorna vízszine alatt. A képletekben szereplő h v h' l és ß az 1. ábra jelölései ée z d a szivornyacső átmérője. А к tényező értéke vízszin alatti átfolyásnál к = tz a1,25 z bad kiömlés esetében pedig а к = " képlet szerint számítható, (z értékét cmben kell behelyettesíteni.) A vízmérő szivornyával elérhető pontosság а / к tényező helyes megállapításától, a szivornyának a csatornában való megfelelő elhelyezésétől és a z érték mérésének (leolvasásának) pontosságától függ. A tetőfedő bádogból kézműves munkával készült szivornyák esetében az egye» példányok ч tényezői a kísérletek tanúsága szerint ± 1,5% pontossággal egyeztek a hitelesítéskor megállapított vízhozamtényező értékével. A szivornya elhelyezésére vonatkozó szabályok (külcnösen a 4. pent) figyelmen kívül hagyása a szivornya vízhozamát 10—30-%-kal is csökkentheti. A z nyomáskülönbség értékének leolvasását a szovjet tapasztalatok szerint ± 2 mm pontossággal lehet elvégezni.
