Vízügyi Közlemények, 1951 (33. évfolyam)

1. szám - VII. Trummer Árpád: Víztározási lehetőségek a felső Zagyva és a Tarna völgyében

Tározás a Zagyva vízgyűjtőjében [ ] 3 3. táblázat A párolgás évi összege, Wild-mííszerrel mérve Év Évi párolgás mm-ben Év Évi párolgás mm-ben Év Gödöllő Kompolt Sőreg-puszta Tápió-völgy Év Gödöllő Kompolt Sőreg-puszta Tápió-völgy 1928 881 1935 611 509 818 1929 — — 633 1936 445 349 552 1930 651 790 1937 433 368 533 1931 609 772 1938 484 417 587 1932 406 533 629 1939 470 421 519 1933 467 518 663 1940 371 279 523 1934 696 561 734 1941 412 309 515 III. A Zagyva és a Tarna vízhozama Az előzőkből láthatóan a két vízgyűjtőterület az ország csapadékban szegényebb övezeteibe tartozik. Ennek megfelelően alakulnak a vízjárási viszonyok is, amelyeket a csekély vízhozam jellemez, különösen a nyári idöäzakban. A forrásvidék vízben szegény, a vízzáró kőzetek (andezitek, vulkánikus tufák, agyagféleségek) többségben vannak a vízáteresztőkkel szemben. Az 500 m A. f. magasság fölött — különösen a Mátra déli lejtőjén — a források megszaporodnak. A Zagyva-Tarna vidékén az árterületen a talajvíz általában magas, és ezért az ásott kutak bővízűek. A víz azonban rossz ízű, egészségtelen. Vízfolyások képződése szempontjából a vulkanikus kőzetek övezete kedvező, a vízáteresztő törmelék és homokkőrétegekben azonban nagy az elszivárgási veszteség. Kivétel a recski. Tarna-ág, amelynek medre vízzáróbb rétegekben halad. A csapadékhoz hasonlóan a vízhozamokra nézve is kevés az adatunk. Mindössze két olyan vízmércénk van, amelyekre vonatkozóan vízméréseink vannak : a Zagyván Pásztó, a Tárnán Verpelét. A rendkívül száraz 1947. évben sem sikerült nagyobb számú kisvízi mérést végezni. A Zagyván Boldognál (július hó 3) é3 Alattyánnál (szept. 17) történt mérés szerint a vízhozam 250 liter/sec, illetőleg 288 l/sec volt. A Tarna vízhozama Tarnaméránál szept. 19-én 108 l/sec volt. A mellékvizek és patakok vízhozama á 100 litert sem, érte el másodpercenként. A Zagyva legnagyobb vízhozama Pásztó alatt mintegy 100 m

3/sec ; a Tarna folyón Sirok alatt 105 m

3/sec-nyi árvízmennyiséget mértek. A max. árvízhozam az azóta végzett mederrendezés hatására némileg növekedhetett. A pétervásári -Tarna-ág legnagyobb vízhozama 74,2 m

3/sec, a recski ágé pedig 41 m

3/sec. Az árvízhozamok az alsóbb szakaszon, részben a késleltetés, /észben az elszivárgás miatt alacsonyabbak. Pl. Kápolna alatt csak 90,5 m

3/sec a maximum. Az öntözővíz-beszerzés szempontjából még az is fontos körülmény, hogy a Mitrában 03 előterében a vidék geológiai alakulata miatt bővebb vizű ártézi kutakra nem lehet számítani. A vízhozamokkal kapcsolatos adatokat a tanulmány szerzője a pásztói (Zagyva) és a verpeléti (Tarna) vízmércére dolgozta fel egy-egy száraz (1934,