Vízügyi Közlemények, 1951 (33. évfolyam)

1. szám - VII. Trummer Árpád: Víztározási lehetőségek a felső Zagyva és a Tarna völgyében

Tározás a Zagyva vízgyűjtőjében [ ] 3 időszakban összesen 344 mm esik le. A nagyon száraz 1934. évben 453 mm, a nedves 1940-es évben pedig 778 mm volt az összes csapadék. A Tarna folyó völgjéfcen észlelő 4 állomás (Borsodnádasd, Egerszólát, Gyöngyös és Kápolna) tízéves (1931—1940) adatai szerint az évi átlagos 1. táblázat A csapadék évi mennyisépre a Felső-Zngyva vízgyűjtőjén A megfigyelő állomás Tengerszínt feletti magasság 1901— 30. évi átlag Az eddi « legkisebb mennyisé % észlelt legnagyobb g és éve Egy átlagos időjárású év csapadéka A megfigyelő állomás m m i 1 1 i m é t e r a) Mátra középső része Galyatető 1000 722 587 (1932) 940 (1930) 704 (1935) Kékes 991 — 602 (1932) 1051 (1936) 725 (1935) b) Nyugati oldal Mátraverebély ........ 185 581 391 (1908) 808 (1937) 583 (1910) Pásztó 170 559 341 (1908) 810 (1937) 561 (1915) c) Északi 'oldal * Salgótarján 249 586 399 (1911) 842 (1937) 590 (1912) Kisterenve 200 — 417 (1932) 717 (1939) 602 (1933) Párád 223 586 356 (1904) 803 (1940) 584 (1920) Recsk 180 — 719 (1937) 851 (1940) — Pétervására 175 — 687 (1930) 718 (1937) — Borsodnádasd 243 564 328 (1904) 783 (1937) 570 (1933) Sirok 160 — 670 (1939) 782 (1936) — d) Keleti oldal Egerszólát 175 567 377 (1917) 808 (1919) 566 (1918) Bélapátfalva 311 588 391 (1911) 821 (1939) 577 (1922) e) Déli оШа1 Hatvan vasútállomás . . 141 519 333 (1908) 760 (1940) 526 (1929) Keséd 159 531 401 (1904) 804 (1936) 533 (1931) Gyöngyös 157 578 381 (1904) 837 (1940) 579 (1922) I Kápolna 122 521 372 (1932) 777 (1919) 522 (1916) I Tarnaméra 104 389 (1935) 830 (1940) * 540 (1934) csapadék 614 mm. Az 1935-ös száraz évben 437 mm, a nedves 1940-es évben 763 mm csapadék hullott le. Az átlagos csapadékmagassf'gból az öntözési idényen kívül 340 mm esik, és így a tenjészidőre 274 mm marad. A 2. táblázat a csapadék havonkénti megoszlását tünteti fel, amely szerint a május-augusztusi esők az évi mennjkég 43,4%-át szolgáltatják. A tározásnál szerepet játszó tényezők sorából a párolgásia, vonatkozókat a 3. táblázat tünteti fel. A Kékes alatt, 670 m. A. f. magasságban végzett mérések szerint az 1934/35. években a nyári párolgás 146 mm volt, míg az évi párolgást ennek 2,5-szeresére, azaz 370 mm-re vehetjük fel.