Vízügyi Közlemények, 1951 (33. évfolyam)
1. szám - V. Károlyi Zoltán: A felsődunai hordaléktanulmányok eddigi eredményei
96 Károlyi Zoltán * 6. A Felső-Duna egyes rövidebb szakaszain időnként heves zátonymozgások indulnak meg. Egyes zátonyok hirtelen majdnem teljesen eltűnnek és anyaguk valamivel lejjebb ismét lerakódik. Határozottan megfigyelhető, hogy ezek a lerakódások nem terjednek nagyobb távolságra. Ugyanezt igazolják a fentebb már említett vicksburgi kísérletek is. Ezek a hordalékmegmozdulások tehát koncentráltak és rövid idő alatt nagy mennyiségűek. Pl. az 1835—1828 fkm-ek közötti erős mederváltozásokról legújabban készült felvételekből néhány hónap alatt bekövetkezett több százezer m 3-es feltöltődések mutathatók ki : 5—6 m-es mélységek töltődtek fel és új zátonyok keletkeztek. Ez a hordalékmozgás azonban merőben különbözik a meder egyéb helyein található folyamatos hordalékmozgástól, viszont a keresztszelvény-felvételek ezeket is kimutatják. Az ilyen tömeges, lavinaszerű kavicsmegmozdulások természetesen erősen megnövelik a lebegtetett hordaléktömeget is, amely már nem rakódik le azonnal, hanem nyilván valamivel lejjebb, a partok mentén és a zátonyok alján. Ha már most feltesszük, hogy az ezeken a leírt lavinaszerű mozgásokon kívüli, folyamatosan mozgó hordalék mennyisége olyan kicsi, mint amennyit mértünk (a felsőbb szakaszon természetesen több), ez a hordalékkérdés megoldására nézve biztató jelenség. A lavinaszerű zátonyvándorlásokat ugyanis szabályozó-művekkel meg lehet állítani. Azok feljebb bekövetkező megfelelő kimosásokkal függenek össze. A lebegtetett iszapból előállt lerakodások könnyen, továbbvitethetők, és nem rejtenek veszélyt magukban az alsó, kisebb esésű szakaszokra nézve sem. A mért, aránylag kis mennyiségű görgetett hordalék szintén nem jelent katasztrófális tömeget az alsóbb szakaszra. Az elmondottak alapján láthatjuk, hogy a hordilékméréseket nemcsak nem szabad abbahagyni, hanem sokkal szélesebb körre kell kiterjeszteni. Az ismertetett számítások és következtetések rámutatnak azokra az útakra és területekre, amelyek felé a további vizsgálatokat ki kell terjeszteni és fejleszteni.
