Vízügyi Közlemények, 1950 (32. évfolyam)
1-2. szám - III. Balassa Miklós: A gépesített földmunka eszközei
82 Balassa Mililós d) Lépkedőkotról: A forgófelsővázas kotróknak ez a különleges típusa a fajlagos talajnyomán esökkentésére irányuló igyekezetnek köszönheti létrejöttét. A mindig fokozódó teljesítményű, tehát mind nagyobb kotróedényű kotrótípusok fokozódó önsúlya szükségessé tette a hernyótalpfelület növelését is, hogy a fajlagos talajnyomás ne emelkedjék. Ez a fajlagos talajnyomás, mint a kotróedény űrtartalmának és a talajnyomásnak az összefüggését szemléltető 2. ábra mutatja, igen tekintélyes lehet. Hamar rájöttek azonban hogy a hernyótalpfelület nem növelhető korlátlanul. Bizonyos határon túl a hernyótalpat hajtó erőátviteli szerkezet önsúlytöbblete maga felemészti a felület növelésével meghatározott önsúlynövelési lehetőséget. Más megoldást kellett tehát keresni. Ezt a Manighan Machine Co. (ma Bucyrus— Erie), illetve a szovjet kotróépítő-ipar tervezői találták meg a lépkedő előremozgás megvalósításával. A lépkedő kotrók (or.: sagajuscsij draglejn, ang.: walking excavator, п.: Schreitbagger, lásd 9. és 10. kép) kotrás közben nem hernyó talpon, hanem az alváz merev támasz2. ábra. Összefüggés a kotróedény űrtartalma tólapként kiképzett alsó síkés a talajnyomás között. ján állanak. Ez a felület a Fig. 2. Bucket capacity (m 3) into ground kotró önsúlyának növelése pressure (kg/cm*). > nélkül is igen nagy lehet, tehát a fajlagos nyomás kicsiny. Az előremozgást végző szerkezet egyik megoldásánál (3. ábra és 9. kép) közös tengellyel hajtott, forgattyúkarral kapcsolt két körhagyó mozog, merev keresztszerkezetben vezetve. A két keretszerkezet a gép két oldalán levő papucsra van szerelve. A körhagyók forgatása először a papucsokat a talajhoz szorítja, ami az egész gépet felemeli és bizonyos mértékkel (1,6—2,1 m) előretolja. További forgatás után a gép ráül az alsó vázra és a papucsok a levegőbe emelkednek. Ebben a helyzetben a felsőváz elfordulásával a papucsok is elfordulnak és a következő lépést a kotró már új irányban teheti meg. A kotróval tehát tetszőleges kis sugarú íveket lehet leírni, sőt egyhelyben úgy lehet megfordulni, hogy a gép a talajt nem túrja fel és nem ássa bele magát, ami hernyótalpas kotróknál gyakori. Azalatt a rövid idő alatt (0,4—0,8 sec.), amíg a kotró a papucsokon áll, a fajlagos talajnyoma« nagy ugyan, de csak rövid ideig tart és így süllyedést nem okoz. A legújabb szovjet rendszernél a körhagyó szerkezetet két hidraulikus henger helyettesíti. A fent leírt folyamatot váltakozó működéssel idézik elő (4. ábra).
