Vízügyi Közlemények, 1950 (32. évfolyam)

1-2. szám - I. Dr. Lászlóffy Woldemár: A szabad felszínnel folyó víz sebességének számítása

4 A vízsebesség számítása A dh/àl' = sin a érték a vízépitésben mindig helyettesíthető a tg a = hjl = ./ (inclinatio, hajlás, lejtés) értékkel, mert 4°-ig sin a és tg a értékei felcserélhetők, tehát írhatjuk: = (1) P l Ezt a nevezetes képletet 1775-ben írta fel először CHÉZY az F^-P

V- = 0 l c

2 alakban, (c = Y у-) Későbbi, valószínűleg DTR Вилт-tól

2 eredő, fogalommeghatározás az = b p hidraulikus sugár (R, radius), amellyel a képlet az ismert alakot ölti. V = с YR J (2) 2. Történeti visszapillantás Hosszú volt az út Chézy-ig. A 17. század elején GALILEI (1564—1642) még azzal gáncsolta el a Bisentio folyó szabályozását, hogy „hiába készítenék el a tervezett átvágásokat, az árhullámok levonulása nem fog meggyorsulni, mert a vízfolyás sebessége csupán két végpontjának magasságkülönbségétől, az abszolút eséstől függ, bármilyen legyen is pályájának hossza"(!). Galilei tehát még a lejtőn mozgó szilárd testekével azonosnak tételezte fel a víz mozgását. Megemlíthetjük tanítványát, CASTELLI atyát is, aki egy 1628-ban megjelent művében azt írja, hogy ha valamely derékszögű négyszögű csatornában a víz mélysége áradás következtében megkétszereződik, a sebesség is ugyanilyen arányban növekszik meg. Mikor aztán TORICELL.

3 1643-ban megállapította, hogy az edényből szűk nyíláspn kifolyó víz sebessége a nyomás négyzetgyökével arányos: v = Í2 g h , ezt a tételt nyílt vízfolyásokra is alkalmazták és GUGUELMISI (1655—1710) a század végén megjelent könyvében

4 azt állította, hogy a víz sebessége a függélyesben a felszíntől a fenék 1 DE CHÉZY ANTAL (*1718 Châlons sur Marne, F 1798 Párizs) A ,,

Ponts et Chaussées" mérnöki testület tagja, 1797-től haláláig az École des Ponts et Chaussées igazgatója. 2 DU ВГГАТ PÉTER LAJOS lovag (1734—1809) „Principes d'Hydraulique" című művének 2. kiadásában (Párizs, 1786) szabatos meghatározást ad a hidraulikus sugárról, mégpedig nemcsak csövekre, hanem szabálytalan nyílt szelvényekre vonatkozfs m 2 g w J alakban s + 2 m szerepel, ahol w = 226, s — a mederszélesség, m = a vízmélység arányosított értéke. 3 TOKICELLI Evangélista (1608—1647). 4 GUGLIELMINI, DOMENICO

: Aquarum fluentium mensura nova methodo inquisita. Bononiae, 1690. GUGLIELMINI, DOMENICO

: De Fluminum natura, tractatus. Bononiae, 1697.