Vízügyi Közlemények, 1950 (32. évfolyam)

1-2. szám - II. Csehidi Géza: A vízrajzi szolgálat és kutatásügy a Szovjetunióban

76 Csehidi Géza az egyes évek adatait az Évkönyv külön-külön köteteiben adják közre. Kiadásukkal a kerületi hidrometeorológiai igazgatóságok foglalkoznak. 3. „Az oroszországi, folyók leírása" (Materiali dlya opiszanija russzkich rjek) című sorozat (74 kötet), az egyes vízfolyások rendszeres leírását tartalmazza és mindazokat az adatokat, amelyek az előzetes tervezéshez szükségesek. Az 1—3. alattiak régebbi, még az első világháború előtti időből származó kiadványok. 4. „Vízikataszter

1' (Vodnij kadasztr). Összeállítása 1938-ban kezdődött. Megtaláljuk benne a jellemző vízállásokat, vízhozamokat, a folyók vízviszonyainak ismertetését 1935-ig bezárólag. ,'í. ábra. A Szovjetunió hidrometeorológiai szolgálatának szervezete. Организация гидрометеорологической службы в Советском Союзе. 5. A vízi felvételezési munkák (vízikataszter) eredményeképpen kezdték meg a „Szovjetunió vízrajzi adatainak'' (

Materiali po gidrografii SzSzSzR) kiadását. Ez a vizekre vonatkozó összes adat összefoglalója (tehát tartalmazza az előbb említett kiadványok fontosabb és még «rvényes adatait is), és nagyobb terjedelmű lesz, mint a Nagy Szovjet Lexikon. Az egész kiadványt 100 kötetre tervezik és ebből a f. év végéig 30 kötet fog megjelenni. A kiadványt szolgáló új munkálatok során nagymértékben alkalmazták már a légifel vételezést, amely meggyorsítja, pontosabbá és olcsóbbá teszi különösen a medernyilvántartást, illetve a medervándorlás tanulmányozását. A munka kötetekre és a kötetek füzetekre oszlanak. A kötetekre való felbontás megfelel az Évkönyvben alkalmazott megosztásnak. A füzetek az egyes vízgyűjtőterületeket tárgyalják. Az ,,Adatok"-ban közölt anyagot a helyi Hidrometeorológiai igazgatóságok állandóan ellenőrzik és az esetleges változásokat pótfüzetekben adják közre, hogy a kiadvány mindenkor korszerű maradjon. * * * Végezetül meg akarok még emlékezni a Szovjetunió vízmérce- és meteorológiai hálózatának osztályozásáról. Az észlelési helyeket műszerfelszerelésük és észleléseik szerint 40 osztályba sorozzák, melyek 4 kategóriát alkotnak. Vannak tengeri és tengerparti (20 osztály), folyami (8), tavi (2) és mocsárvidéki (2) észlelőállomások. Az észlelőhelyek fontosságuk szerint mint állomások vagy mint egyszerű vízmércék működnek. Az állo-