Vízügyi Közlemények, 1950 (32. évfolyam)

1-2. szám - II. Csehidi Géza: A vízrajzi szolgálat és kutatásügy a Szovjetunióban

.-I Szovjetunió vízrajzi szolgálata 73 A leningrádi egyetem hidrológiai es geofizikai tanszékéről kikerülő utánpótlás már nem fedezhette a nagy hidrológus-szükségíetet, és ezért Moszkvában, majd Charkovban Hidrometeorológiai Főiskolát alapítottak, amelynek hidrológiai fakultása Velikanov, Poljakov, Apollov stb. vezetésével többszáz hidrológus mérnököt nevelt az országnak. Az említett főiskolák jelenleg Leningrádban, illetve Odesszában működnek. Az észlelőállomások száma tovább gyarapodott. 1936-ban már 2700, 1941-ben pedig már 4250 vízmérceállomás működött a Szovjetúnió területén (ebből 1330 az ázsiai részen). Az állomások felerészén vízhozamméréseket is végeztek és rendszeresen számították a lefolyó vízmennyiséget. Mindenütt mérték a jégvastagságot, számos helyen végeztek hordalékmérést és ellenőrizték a víz szennyeződését, végül az állomások 2/

3-részét bekapcsolták az előrejelzési szolgálatba. Az egész szolgálat egységes irányelvek alapján végzi munkáját és áttért a hazai gyártmányú műszerek használatára. Ezeket a moszkvai „Kaliber" finommechanikai gyár állítja elő. A tudományos munka számos külső kísérleti állomáson is folyt. Itt különösen kiemelendő a Velikanov által a fajlagos lefolyás tanulmányozására a Moszkva melletti Pechorka helységben üzembehelyezett kísérleti telep, amelynek munkásságáról Velikanov először 1930-ban számolt be. Ettől az időtől fogva számos hasonló kísérleti állomást rendeztek be a hidrometeorológiai szolgálat szervei. A szocialista tervgazdálkodásban különösen fontos szerepe van a vízállások hosszú- és rövididejű előrejelzésének. Ennek megfelelően a szovjet hidrológiai tudomány különös lendülettel fogott hozzá a kérdés műveléséhez, és eddigi eredményeivel e téren is az első helyre került a világon. Tudományos módszereket dolgoztak ki, amelyeknek segítségével különböző időszakokra tudnak előrejelzést adni és a közölt adatok helyességét a legnagyobb mértékben ellenőrzik. Az előrejelzés kérdésével számos tudományos munka foglalkozik, amelyek közül Maskievics O. T. könyvét olvasóink is ismerik.

1 Évente kereken 60 000 előrejelzést adnak ki, amelyeknek 85%-a a követelményeknek teljesen megfelel. Fontos szerepe van a jégelőrejelzésnek is, és az egyes összefüggő területekre vonatkozó előrejelzéseknek, amelyek az észlelési hálózattal nem is rendelkező vízfolyások várható viszonyairól tájékoztatnak. Az idevágó munkák annyira megszaporodtak, hogy 1933 óta külön szerv: ..Az Előrejelzések Központi Intézete" (Centralynij Insztitut Prognozov, С IP) foglalkozik az előrejelző szolgálattal, amely szintén a hidrometeorológiai szolgálat főigazgatósága alá tartozik. A tudományos munkásság gazdag tárgyköréből kiemelendők még a hordalékanyaggal, a folyók elfajulásával, az árhullámok levonulásával és az ülepítőmedencék üzemével kapcsolatos kérdések. A második világháború a vízrajzi szolgálatnak is óriási károkat okozott. Befejezése után az illetékes szervek munkájának nagyrészét itt is a helyreállítás, az líjjáépítés vette igénybe. Az újjáépítés keretében azonban határozott irányt vettek az önműködő, rajzoló és távjelző állomások további kiépítésére. A tudományos kutatás súlyponti kérdéseit a háború utáni ötéves terv és a természet átalakításának nagy sztálini terve szabja meg. Előtérben a kisebb vízfolyások vízháztartásának és hasznosításának tanulmányozása áll, de tovább folytatják a kutatást az előrejelzéssel, a vízierőművekkel, az öntözéssel, a hajóutak 1 Lásd dr. Lászlójfy Woldemár ismertetését a Vízügyi Közlemények 1945/1 — 4. számában.