Vízügyi Közlemények, 1950 (32. évfolyam)
1-2. szám - I. Dr. Lászlóffy Woldemár: A szabad felszínnel folyó víz sebességének számítása
48 A vízsebesség számítása kategória szerint. A kultúrmérnöki gyakorlatban leggyakrabban a y — 1,30 (tiszta földmeder) és y — 1,75 (benőtt meder) kategóriát használják. Nézzük a táblázat ennek megfelelő részletét: Hidr. sugár R m А с sebességi tényező értéke, ha / = Hidr. sugár R m ],30 1,75 0,90 36,7 30,6 1,00 37,8 31,6 1.10 38,8 32,6' Nyilvánvaló, hogy egészen meddő egy-egy érdességi kategórián belül a centiméterre kiszámított hidraulikus sugárhoz tartozó c-t pontosan interpolálni, mikor itt (R — 1 m körül) 10 cm különbségnek 2—3% változás felel meg, de a két szomszédos kategória с — értékei között 20% körüli az eltérés! A Ganguillet és Kutter-képlet bírálatával kapcsolatban is említettem, hogyan csinált a mérnöki gyakorlat a „Versuch zur Aufstellung einer allgemeinen Geschwindigkeitsformel" („Kísérlet általános érvényű sebességi képlet felállítására") címen közölt képletből „megdönthetetlen" számítási segédeszközt. A sebességi képlet történeti fejlődésének és a vele kapcsolatos vitáknak az előző fejezetben történt részletes ismertetésére azért volt szükség, mert empirikus képleteket — és végeredményben valamennyi sebességi képlet ilyennek bizonyult —, csak keletkezési körülményeik pontos ismeretében lehet helyesen használni. Az egyes szerzők észrevételei (s különösen a mások képleteivel szemben támasztott kifogások), a mérési adatok jellegzetes csoportosításban való ábrázolása (pl. a 7. és 13. ábra), a képletek szerkesztéséhez felhasznált adatok nagy szóródása (pl. a 4. és 16. ábrán), a különböző képletek grafikus összehasonlítása (17. és 21. ábra), Ш. érdességi tényezőik párhuzamba-állítása, és végül maguk a méretezési nomogrammok is (11. és 18. ábra) elősegítik a sebességi képlet lényegének megismerését és hozzájárulnak a helyes hidraulikai érzék kifejlődéséhez, amely nélkül nem lehet hidraulikai számításokhoz hozzányúlni. Aki ismeri a sebességi képlet fejlődéstörténetét, nem fogja egy csatorna méretezésénél a sebességet milliméter pontossággal számítani (amivel gyakran találkozunk műszaki leírásokban), nem használja a képleteket szabálytalan lefolyási jelenségek (pl. hullámtéri vízlefolyás) jellemzésére, és í. t. Az alább következő megjegyzések csak segíthetik a vízimérnököt a képletek használatában, de nem pótolhatják a helyes hidraulikai érzék hiányát. A helyes hidraulikai érzéket a gyakorlatban végzett számításokkal és a természetben tett megfigyelésekkel mindenkinek magának kell megszereznie. 2. Számítási feladatok Mindenekelőtt különbséget kell tennünk nyomás alatti és szabad vízszinű lefolyás közt. A nyomás alatti vezetékek méretezésének kérdésével ez a tanulmány nem foglalkozik. Mindazonáltal tudjuk, hogy energia-átalakulási folyamatokról lévén szó, lényegében nincs különbség nyomás alatti és szabad lefolyás között:, ha esésen az energiavonal esését értjük (nyomásesés/vezetékhossz), a képletek csővezetékekekre is alkalmazhatók.
