Vízügyi Közlemények, 1950 (32. évfolyam)
1-2. szám - I. Dr. Lászlóffy Woldemár: A szabad felszínnel folyó víz sebességének számítása
Érdességi tényező nélküli képletek 35 választható érdességi tényezőkre. Uymódon remélhető volt a számítások legfőbb hibaforrásának, — az érdességi tényező szabad mérlegelés alapján való megválasztásának, — kiküszöbölése. Az első ilyen képlet az osztrák SiEDEK-től ered 4 5. Em/pirikus úton megállapította, hogy teljesen szabályosan alakult, egyensúlyban lévő (ú. n. normális, erre utal a továbbiakban az n index), 10 méternél szélesebb víztükrű folyómedrekben m ][J " " (19la) У s КоЩ ( ' ' illetve т„ = fÖ~0175 s - 0,0125 (19/6) és J n == 0,001 022 2 - 0,000 002 22 .s (19/c) vagyis a víztükörszélesség pontosan megszabja a meder mélységét és esését, ezek pedig a középsebességet. A tökéletes egyensúlytól eltérő esetekben, vagyis amikor m ф m n és J J n, a 19/a képlet javításra szorul. E célból Siedek 3 összeadandó tagot vezetett be, vagyis « = *„ + + - .. ^^ (19) ß(J + J n) у Amint látjuk, megadott esetben előbb kiszámítandó a víztükör szélességéhez tartozó „normális" m n ill. J n érték, azután a valóságos m, ill. J figyelembevételével a javítás. Az a, ß és у számállandók maguk is függvényei m és J-nek, ezekre táblázatokat ad a szerző, amelyeknek adatait 537 mérésből vezette le. Egy későbbi tanulmányában Siedek további javító tényezőkkel 10 m-nél kisebb víztükörszélességekre, természetes medrekre és mesterséges csatornákra is alkalmazhatóvá teszi képletét 4 4. A patakmedrek esetére a szelvényalaktól függő negyedik tagot csatol a (19) egyenlet jobboldalához, miicsatornák esetében pedig a keresztszelvényt két részre bontja: a víz szélétől számított 50—50 cm széles parti sávra ( Influenzstreifen) és a tulajdonképpeni vízemésztő magra, vagyis figyelembeveszi a rézsűknek a fenéktől eltérő érdességét és hatását. Megjegyzendő, hogy műcsatornák- esetében az érdességi tényezők bevezetését már nem kerülhette el Siedek. Siedek képletei, noha éppen a sok változó miatt elég jól simulnak a valósághoz, a gyakorlatban nem terjedtek el, mert használatuk meglehetősen kényelmetlen. Ennek ellenére övé az úttörés érdeme. HERMANEK a folyami hidraulikában szokásos módon a hidraulikus sugarat a középmélységgel váltja fel és a v = с У m J 43 SIEDEK, R ICHARD : Neue Forinelzur Ermittlung der Geschwindigkeit des Wassers in Flüssen und Strömen, Zeitschrift des Ö. I. A. F., Wien, 1901. 44 SIEDEK, RICHARD: Neue Formel zur Ermittlung der Geschwindigkeit des Wassers in Bächen und künstlichen Gerinnen. Zeitschrift des Ö. I. A. F., Wien, 1903. 3*
