Vízügyi Közlemények, 1950 (32. évfolyam)

3-4. szám - IV. Szemle

226 Trumm ei

—Bábos e) Belvizekkel kapcsolatos öntözési lehetőségek A belvizek szerepe az öntözések vízbeszerzésével kapcsolatban csak közvetett lehet, és ezért a belvizekkel, mint önálló vízkészlettel a szerző nem foglalkozik. f) Városi szennyvizek, mint öntözővízkészlet Hazánkban 2 millió lélekszám a nagyobb városok lakossága, és ha a fejenkénti szenny vízlefolyás 120 l/nap, a következő eredményt kapjuk : 2 000 000 x 120 „„„„,. ^ 86 4Q

0 - 2780 liter/sec. Ezzel öntözhető lenne : 2780/0,25 = 11 200 kat. hold. (Az ellenőrző számítás 10 500 kat. holdat adott). Ennek a vízkészletnek hazánkban egyelőre nincs jelentősége. Hazánkban Debrecen mellett van szennyvízöntözés, továbbá Székesfehérvárott. Legnagyobb városaink, Budapest és Szeged, mellett más vízforrásokból olcsóbb öntözési lehetőség áll fenn, mint a szennyvízöntözés. Összefoglaló kép hazánk egész vízkészletéről A különböző számítási módok más-más (egymástól eltérő) eredményt adtak. Az egyes számítási eredmények használhatósága a vízszolgáltatási korlátozások mértékéből bírálható el. Nem lenne megokolt a legkisebb vízálíásokhoz ragaszkodni, nem megokolt azonban olyan közepes vízhozamok alapulvétele sem, amelyek gyakori vízhiányra és tiílzott korlátozásokra vezetnek. Figyelembe kell venni két egymásután következő öntözés időközét, ami külföldön 8—21 nap, nálunk szélső esetben 3—4 hét is lehet, mert növényeink szárazságtűrőbbek, talajaink pedig kötöttebbek, mint a legtöbb külföldi öntözőgazdaságban. Ezeknek a szempontoknak leginkább a 3. és 5. számítási csoportban alapulvett kisebb vízhozamok jelelnek meg. A 2. és 4. csoportnál a korlátozások túlzottan jelentkeznek, az 1. alattiak pedig majdnem kockázatmentesnek tekinthetők, vagyis a legkisebb szélső értékeknek. Végeredményben megállapíthatjuk, hogy folyóvizeinkből összesen 796 m

3/sec öntözővizet vonhatunk el a víziközlekedés teljes mértékű fenntartásával akkor, ha a közvetlenül felhasználható vízhozamok mellett az egyes nyári hónapok vízfölöslegeinek kisebb mértékű tározásával számolunk. A talajvízkészletből felhasználható vízmennyiséget 75 m

3/sec-ra, a hegyvidéki kisebb vizeket, az ártézi kutak fölöslegét és a csurgalékvizek ismét hasznosítható mennyiségét igen óvatosan 25 m

3/sec-ra becsülve, összesen és kereken 900 m

3/sec-nyi vízhozamot hasznosíthatunk. Ha a tározástól teljesen eltekintünk, akkor vízfolyásainkból összesen 317 m

3/sec-ot vezethetünk el, egyéb vízforrásokból összesen 100 m

3/sec-nyi vízhozamot, vagyis ilymódon 417 m

3/sec az a vízhozam, amit az öntözésekre fordíthatunk. Folyóvizeink vízhozamából kereken .... 1 600 000 kat. holdat egyéb vízfprrásokból 300 000 ,, ,, csurgalékvizek felhasználásával 100 000 ,, ,, vagyis összesen 2 000 000 kat. holdat öntözhetünk.