Vízügyi Közlemények, 1950 (32. évfolyam)

3-4. szám - IV. Szemle

Magyarország öntözővíz-készlete 205 1. sz. kimutatás Vízmérce neve A CID-vízállás cm-ben a mérce nullpont ja felett Vízhozam m 3/see Pozsony Komárom Nagymaros Budapest Paks Mohács + 14 + 118 + 108 + 54 — 41 + 38 h 1040 980 1180 1050 1160 1060 középérték: 1078 m 3/sec Következő és nagyon fontos lépés a területegységre szükséges öntöző­víz mennyiségének megállapítása. Erre különböző módok vannak. Eltérések vannak az öntözési idény tartamánál is. Meleg éghajlatú vidékeken 183 napig (IV. 1-től IX. 30-ig) tartó idénnyel számolnak. A vízjogi törvény 153 napot említ (IV. 1.—IX. 1.), ezt utóbb 10 nappal kiterjesztették (IX. 10-ig). Az egységnyi területre adandó víz mennyiségének nagysága nagyon változó. Nemcsak a műszaki előfeltételektől függ, hanem az éghajlat, a növé­nyek vízigénye, a talaj minősége is befolyásolja. Ezért nagyon nehéz egyes tényezők elhanyagolásával jó megállapítást végezni. Itt a tanulmány közli egyes külföldi öntözésekről a szokásos állandó vízellátás mértékét. Ennek értéke kat. holdanként és másodpercenként 0,15 litertől 0,58 literig terjed (0,26—1,00 l/sec. ha). Hazánkban a vízjogi törvény eredeti rendelkezése kat. holdanként 0,30 másodpercliteres állandó vízsugarat jelent. Később ezt az értéket fel­emelték. Németh számításai különféle alapon 0,17—0,30 mpl-t adtak egy kat. holdra. A növények vízszükséglete alapján 0,22 mpl-t fogadott el, amit a veszteségek 30%-kal, vagyis 0,29 mpl-re emelnek. Trümmer 0,25 mpl-t javasol és négy havi — 123 napi — idényt elegendő­nek tart. Ez a négy hó május—augusztusra esik. A vízfogyasztás 2656 m 3/kat. hold, amit 25%-os veszteségre számítva, 664 m 3-rel, azaz 3320 m 3-re emel. Ruttkay Udó csak 300 mm-es évi vízellátást, azaz kat. holdanként 1728 m 3 vizet javasol. Ezt, 123 napra elosztva, 0,16 mpl állandó vízsugár elégíti ki. A szerző a tárgyaltak alapján a Trummer-féle megállapítást fogadta el, éspedig olymódon, hogy májusban az egész idény vízszükségletének 20, júniusban 28, júliusban 33 és augusztusban 19%-át tartja szétosztandónak, vagyis az említett hónapokban rendre 0,20, 0,28, 0,33, illetve 0,19 mpl víz­szükséglettel számol. Az átlagos értéket kis, közepes és nagy vízigényű növények között kell szétosztani. Részesedésük aránya az egész termelésben nagy általánosság­ban sorrendben 27%, 70% és 3%. Ezekbe nincs belefoglalva a nagy víz­fogyasztású rizstermelés, amelynek vízszükséglete a talaj minőséghez képest 1,0—1,5 mpl. A termelési arányok lényeges eltolódása az átlagos vízfogyasz­tás módosítását is magával vonja. A vízfolyásokból elvonható vízkészlet megállapításánál a szerző kizáró­lag a Vízrajzi Intézet adatait használta fel. Ebben a részben fektette le elvi megállapításait, amelyek röviden a következők :

Next

/
Oldalképek
Tartalom