Vízügyi Közlemények, 1950 (32. évfolyam)

1-2. szám - III. Balassa Miklós: A gépesített földmunka eszközei

.4 gépesített földmunka eszközei 113 8. A különböző földmunkagépek alkalmazhatósági köre A földmozgósításnál használt különböző eszközök, — mint láttuk, — arra valók, hogy- a földanyagot lazítsák, termeljék, szállítsák, elhelyezzék és alakítsák, ill. tömörítsék. Vannak olyan földmunkaeszközök, amelyek e munkarészek közül csak egyet, vannak amelyek többet is elvégeznek. Vannak olyanok, amelyek csak bizonyos * munkára valók, de a vele összefüggő másik munkarészt is el tudják végezni, bár kevésbbé gazdaságosan, mint a külön erre a célra szerkesztett munkaeszközök. A tárgyalt kotrótípusok használhatósági köre vázlatosan a következő: A vágányon járó merítékes, szállítószalagos kotrók csak ott használhatók gazdaságosan, ahol a folyóméterenkénti köbmennyiség nagy (50—150 m

3 közötti), mert így a legnagyobb üzemi kiadást jelentő vágányfektetés költsége, amely a megtett úttal arányos, nagyobb mennyiségre oszlik el. Mivel azonban egy megfelelő nagyságú vonóköteles kotró minden olyan munkát el tud végezni, amelyre a merítékes, szállítószalagos kotró alkalmas, minden esetben megokoltabb az előbbit alkalmazni. A vágányon járó merítékes kotrók alkalmazásának ma már majdnem egyetlen munkaterülete a fedőréteg eltávolítása nyíltszíni bányaműveléseknél, de ott is inkább csak azért, mert a meglevő gépek elhasználása többé-kevésbbé megokolt. A forgó felsővázas (hernyótalpas vagy lépkedő) kotrók négy főtipusa az alábbi esetekben alkalmazható: A vonóköteles kotrók olyan munkák kivitelére valók, ahol az anyagot nem kell szállítani, hanem depóniába rakják. Mivel előírt szabályos szelvényt elő tudnak állítani, kotrási mélységük gyakorlatilag korlátlan és vízszint alóli munkára is alkalmasak, főleg meder- és csatornaszelvények kiemelésére, mélyépítési munkák munkagödrének előállítására, feltöltéseknek a töltéssel párhuzamos anyagárkokból való megépítésére és bevágások készítésére alkalmazhatók (ha az anyagot nem kell .szállítani, hanem depóniába rakható). Hiányosságuk: erősen kötött anyaggal szemben érzékenyek. A markolóval ellátott kotrók mindazon munkákra alkalmasak, amelyekre a vonókötelesek, azzal a különbséggel, hogy előírt szelvényt csak nagyolva tudnak előállítani. Szállítóeszközbe való rakásra igen alkalmasak. Jól használhatók homokvagy kavicsbányákban az anyag kitermelésére (szárazban vagy víz alól) és ömlesztett tömegárúk szállítóeszközbe való rakására. Hiányosságuk: kötött anyaggal szemben érzékenyek, előírt szelvényt csak nagyolva tudnak előállítani. A hegybontók alkalmazhatók nehéz, kötött anyag kotrására (előrobbantott .szikla, természetes fekvésű márga és agyagpalák, stb.) tehát nyíltszíni fejtésű bánya fedőrétegének és értékes anyagának (érc, szén, építőkő, stb.) termelésére és szállítóeszközbe való rakására, ahol pontos műszelvény nincs előírva és a kitermelt anyagot szállítóeszközbe kell rakni. Hiányosságuk: szelvényt csak nagyolni tudnak, víz alól nem tudnak termelni, hatósugaruk kicsiny. A mélyásók ugyancsak nehéz, kötött anyag kotrására valók. Ugyanazon munkákra használhatók, mint a hegybontók, ha a kotró által járt terep alól kell anyagot termelni. Alkalmasak tehát kötött anyagban árok előállítására, ha a kitermelt anyagot szállítóeszközbe vagy közvetlenül az árok partja melletti depóniába kell rakni. Hiányosságuk: hatósugaruk kicsiny, tehát depóniába csak kis folyóméterenkinti köbmenhyiséget tudnak kirakni. 6*