Vízügyi Közlemények, 1950 (32. évfolyam)
1-2. szám - III. Balassa Miklós: A gépesített földmunka eszközei
96 Balassa Mililós anyagtermelés, mind a szállítás kívánalmait kielégítik, de csak akkor, ha a kotrándó anyag nem túlságosan kötött. A kábelkotrók akár szárazban, akár víz alól is általában bármilyen anyagot tudnak termelni, viszont elhelyezni csak a berendezés által megszabott határok között tudják. Az ürítőhely fekvése és kiterjedése a kábelpálya elhelyezésétől függ. A pálya egyik pontja: a kihorgonyzás, fix, a másik pontja, a torony, mozgatható lévén, a felszerelés által súrolt felület háromszög, amelynek egyik befogója a torony továbbmozgására szolgáló vágány. A termelt anyag tehát csak a befogó által meghatározott vonallal párhuzamos sáv mentén üríthető. (7. ábra.) A földnyesők által termelt anyag a termelés helye, mint középpont körül tetszőleges sugárral rajzolt kör területén, tehát elméletileg a terep bármely pontján elhelyezhető, de víz alól vagy nagy mélységből való anyagtermelésre a földnyesők általában nem használhatók. A tolólemezes gépek már nem tisztán anyagtermelő eszközök, sőt ez a felhasználási módjuk a többi mellett a legalárendeltebb, de mint alakítóeszközök jól használhatók. 7. A különböző kotrótípusok összehasonlítása A tárgyalt kotrótípusokat összehasonlítva a következő jellemző tulajdonságok, illetve előnyök és hátrányok állapíthatók meg: 1. Azonos teljesítménynél a forgó felsővázas kotró önsúlya kisebb, mint a merítéklétrás, sínen járó kotróé. 2. Az előbbi a tér bármely pontján tud anyagot termelni, míg az utóbbi csak a merítéklétra tengelyén át fektetett függőleges síkban. 3. A forgó felsővázas kotrók mozgékonyabbak, a munkatér egyik pontjáról a másikra való áthelyezésük gyorsabb. 4. A forgó felsővázas kotrók az előírt szelvényt, ha szabályos felületekkel határolt, attól függetlenül tudják előállítani, hogy a kotró által járt terep milyen magasságban van az előállítandó szelvény tervezett feneke felett. A merítéklétrás kotrók csak akkor, ha pályájuk a fenéksíkkal párhuzamos. 5. A munka kivitelével összefüggő különböző kisebb mellékmunkákat a forgó felsővázas kotrók maguk is el tudják végezni. E célból nem kell külön munkagépeket vagy kézierőt alkalmazni. Ilyen pl. csatornaszelvényeknél a padkarendezés, esetleg a kirakott depónia újból való átrakása, mellékárkok kialakítása, stb. 6. Mind a forgó felsővázas, mind a merítékes kotrók a termelt anyagot csak a hatósugaruk által megszabott határon belül tudják elhelyezni, tehát a termelési helyhez egész közel, míg a kábelkotrók, kotrószivattyúk és földnyesők aránylag messze el is szállítják az anyagot. 7. Olyan nagykiterjedésű terület kotrásánál, amelynek mindegyik mérete nagy (többszáz méter), csak kábelkotró, kotrószivattyú vagy földnyeső alkalmazható. Utóbbi csak akkor, ha nem fekszik víz alatt a terület, vagy ha a termeléssel nem kell a talajvíz szintje alá menni. 8. Lényeges különbség az anyag elhelyezését külön szerkezetükkel végző kotrógépek (merítékes, szállítószalagos és forgó felsővázas) és a földnyesők között az egész szerkezet és a kotrást, ill. kirakást végző szerkezeti rész közötti arány. Az előbbieknél a kotróedény a szerkezetnek elenyésző hányada, súlyban kb. 1,53%-a, utóbbinál az egész szerkezet maga a kotróedény. A két munkaeszköz által végzett munka önköltségében a földnyeső javára mutatkozó lényeges különbséget