Vízügyi Közlemények, 1949 (31. évfolyam)

1-2. szám - VI. Szemle

SZEMLE. AZ ELŐREFESZÍTETT BETON ALKALMAZÁSAI A VÍZÉPÍTÉSBEN. Irta: KOLLÁR LAJOS. C.D.U. 624.012,4 : 626/627 A vasbetétek előre való megfeszítésének két módja ismeretes. Az egyik eljárás szerint a huzalokat előre meghúzzák, ráöntik a betont, s miután megszilárdult, elengedik a huzalokat. Ezáltal a beton kezdeti nyomást kap. A másik módszer szerint a vasalás fémcsőbe, vagy bitumenes papírcsőbe fektetett kábelekből áll, amelyeket a beton megszilárdulása után sajtókkal megfeszítenek. Az első eljárást, amikor a huzalokat csak a tapadás rögzíti a betonhoz, főként Svájcban és Németországban alkalmazzák, a másodikat pedig Franciaországban és Belgiumban. Ez utóbbinál a megfeszített kábelek szálainak végét egy-egy ú. n. Freyssinet-féle betonkúp dugószerűen szorítja kerülete mentén a tartó betontestében lévő lyuk falához (1. ábra). Az előrefeszítéssel elért anyagmegtakarítás óriási: közönséges vasbetonszerkezetekhez képest hozzávetőlegesen 30—50%-kal kevesebb beton és 50—70%-kal kevesebb vas szükséges. Ezzel szemben minőségi munkára van szükség, s folytvas helyett nagyszilárdságú acélt kell alkalmazni. Ha előregyártott elemekkel dolgozunk, — és az előrefeszített betonszerkezeteknél csaknem mindig erről van szó, — megtakarítjuk a helyszíni mintadeszkázatot és állványozást. Mindez igen jelentős különösen ma, amikor az építőiparban is elsőrendű feladatunk a költségek csökkentése. Az előrefeszített beton tág alkalmazási területei közül az alábbiakban csak a vízi vonatkozásúakkal foglalkozunk. A bresti kikötőmedence partfalainak javítása alkalmával épült elgátolás hajózónyílásának elzárására 4 db. süllyesztőszekrényt alkalmaztak. Alapterületük 17,90 X X 9,20 m, magasságuk 14 m (!), amiből 1,80 m jut a munkakamrára. Egy tengeralattjáró-dokkban építették őket, úszva vitték a helyszínre, s itt vízterheléssel süllyesztették le egy vasbeton fenéklemezre. Ha a vízterhelést leszívják, és a keszon munkakamrájába vizet eresztenek, a felhajtóerő felemeli a szekrényt, és a hajózónyílás szabaddá tehető. A szekrények oldalfalai ilyenkor külső, de lesüllyesztett állapotban, apály idején, belső víznyomást kapnak. Ezért keresztmetszetük közepén helyezték el a 12, egyenként 5 mm átmérőjű szálból álló kábelt. Egy szekrénybe csak 18 t acél és 2,2 t folyt vas kellett. Ha ugyanezt közönséges vasbetonból készítették volna, a legalább 30 százalékkal nagyobb betonsúlyhoz, köbméterenkint csak 100 kg 1. ábra. Freyssinet-féle kúpj(balról) és a tartó végébe bebetonozandó betonfoglalat (jobbról).