Vízügyi Közlemények, 1949 (31. évfolyam)

1-2. szám - V. Mantuanó József: Az 1947. évi árvíz tapasztalatai a Sió, a Sárvíz és a Kapos völgyében

A Sió, Sárvíz és Kapos árvize, 71 egybevetéséből (12. táblázat) kiderül, hogy a vízállások eltérése az alsó szakaszon egészen lényegtelen, míg a felső szakaszon teljesen megegyeznek. XII. TÁBLÁZAT. A Kapós legnagyobb vízállása 1940, és 1917-ben. százalékban. Év Pincehely Kurd Dombóvár Kaposvár 1940 1947 154,2 149,5 126,0 121,0 153,5 153,5 223.8 224,0 í^ltprés 4,7 - 5,0 0.0 4- 0.2 Különösen feltűnő a legfelső szakasz rendkívül magas vízallása (4. ábra). Bár az olvadás kétségtelenül délről jött, a Kaposváron és környékén rendkívül magas vízállásnak más magyarázata van. 4. ábra. A Kapos árvízszíne 1947 márc. 7 és 21-én. Kisebb árvizeknél is tapasztalta a Kaposvizi Társulat, liogy amíg Dombóvár alatt még semmi zavar sincs, a felső szakaszon a lezúduló víz kilép a mederből. Többszöri megfigyelés eredményeképpen arra a meggyőződésre jutottak, hogy a szabályozás alkalmával Dombóvár felett a Kaposmeder nem készült elegendő bő mérettel. Mind az 1940., mind az 1947. évi árvíz alkalmával Kaposváron mintegy 40—45 m

3/sec-ra becsülték a lefolyó vizet, a meder viszont 12 m

3/sec vízvezetésre készült! A megállapítás alátámasztására a Társulat tanulmányt végzett. Kiszámította a tervezésnél alapidvett adatok segítségével a kin

2-kinti fajlagos vízlefolyást. Ugyanakkor az 1937. február hóban levonult árhullám adataiból, amelyet a Társulat rögzített, ugyancsak kiszámította a fajlagosan vezetett vízmennyiséget.