Vízügyi Közlemények, 1949 (31. évfolyam)
1-2. szám - V. Mantuanó József: Az 1947. évi árvíz tapasztalatai a Sió, a Sárvíz és a Kapos völgyében
60 Mantua .no József nyugati irányban volt őrös a hideg kiáramlása, .és túljutott a Brit szigeteken is. Január 10-ike után az Atlanti-óceánon ciklon alakult ki, és ennek előoldalán megindult a magasban a meleg előnyomulása. Egy hónapos száraz kemény hideg után, mélyen átfagyott talajra ismét megindult a csapadékhullás. Siófokon 8 mm, Zircen 14 mm csapadék esett. •Tanuár 14-én a meleg levegő frontja a talajig süllyedt hazánkban és 21-ig itt is maradt. A kialakult leszálló légáramlás után csapadék csak elvétve esett. Január 22-én északkelet felől újabb hideghullám árasztotta el a Kárpát-medencét és a hőmérséklet mélyen a fagypont alá szállt. Az újabb hideghullám következtében ciklon alakult ki a Földközi tengeren és annak fölsikló meleg hulláma 25 —26-án Dél-Dunántúlnak kiadós havazást juttatott. A többször megismétlődő havazás és a hideg kitartó uralma következtében a hónap utolsó napján Pécsett 20, Budapesten 26, Szakcson 26, Sárbogárdon 16, Móron 28, Veszprémben 22 cm hó borította a talajt. Februárban a januárban kialakult időjárási helyzet folytatódott, sőt erőteljesebbé vált. A Pireneusi félszigeten is túl, az Atlanti-óceánig előrenyomult hideghullámok reakciójaként sűrű egymásutánban fejlődtek ki a ciklonok a Földközi-tenger nyugati medencéjében és vonultak gyorsan kelet felé, de mindig délre a Kárpát-medencétől. Így az előoldali hideghullám a talajon sűrűn megközelítette, vagy el is érte a hazánkat. A ciklonok gyors előnyomulása következtében a meleg levegő is kelet felé húzódott. Minden ilyen felsiklás bő csapadékkal, leginkább havazással járt. Különösen sok csapadék volt február 5-én (Pannonhalma 20 mm), 12-én (Mór 16 mm) és 13-án (Mór 14 mm, Veszprém 14 mm), 18-án (Veszprém 26 mm) és 23-án (Pécsett 30 mm). Főleg a dunántúli részek nap-nap után a meleg és hideg levegő választóvonalán feküdtek. Február 12-én pl. Szegeden + 10 C°-t mértek, ugyanakkor Magyaróváron — 4 C° volt a legmagasabb hőmérséklet. Ez az ellentét a távolabbi vidékek között csak fokozódott. Svédországban egész hónapon át — 20 C°-os és az alatti hőmérséklet uralkodott, még Olaszországban is nap-nap után meghaladta a hideg a — 15 C°-t. A hideg és meleghullámok váltakozó megerősödése Középeurópa felett tette oly rendkívül csapadékossá az időjárást. A Meteorológiai Intézet légtömegnaptára szerint Budapesten a hónap folyamán 12 alkalommal cserélődtek a különböző levegőfajták. 44%-ban a leghidegebb levegőfajta: szárazföldi hideg, 26%-ban mérsékelt hideg szárazföldi, 27%-ban mérsékelt tengeri és 3%-ban szubtrópusi meleg légtömeg tartózkodott Budapest fölött. Ennek következtében a hó egyre gyarapodott, főleg az északabbra fekvő vidékeken. Február 21-én Szombathelyen 65 cm, Győrött 21 cm, Veszprémben 60 cm, Pécsett a Misinatetőn 35 cm hó fedte a talajt. Szubtrópusi levegő elsőízben február 22-én árasztotta el a Kárpát-medencét és erősebb olvadás indult meg. Másnap 19 órai itt tartózkodás után szerencsére ismét szárazföldi mérsékelt levegő váltotta fel és az olvadás mérséklődött, majd megszűnt. A Dunántúl déli részén azonban az előrehaladottabb időszak, napsütés és enyhébb levegő továbbtartózkodása miatt nap-nap után mérsékelten fogyott a hó és február 26-án a déldunántúli részeken, különösen Pécs vidékén, helyenkint már csak foltokban volt. Somogyszobon azonban még 34 cm. Siófokon 10, Sárbogárdon 17, Zircen 43 cm hó borította a felszint. Március első napjaiban ez a kedvező helyzet tovább folytatódott és különösebb olvadási veszély nem is fenyegetett. Azonban 6-án, enyhe szubtrópusi levegő erős beáramlása folytán a déli részeken rendkívül nagy esőzés volt. Komlón 54, Misinatetőn 51, Baján 46, Kalocsán 43 mm-t mértek, és délen mindenütt 25 mm-en felül volt a csapadék. Az év első két hónapjában a lehullott csapadék mind a Sárvíz, mind a Kapós vízgyűjtőjében lényegesen meghaladta a 30 éves átlagot, de az 1940. év ugyanezen idejének csapadékát is (5. és 6. táblázat). A napi hőmérsékleti maximum dec. 25— január 13 és január 22 — február 3 között állandóan 0 fok alatt maradt és február 3—20-ika között sem emelkedett 5 C° fölé. Ennek következményeként a hó alakjában lehullott csapadék a felszínen tározódott. A párolgás a vizsgált időszakban csekély, a talaj pedig átfagyott, így víz oda nem juthatott be, tehát a meginduló olvadástól függően nagy vizekkel lehetett számolni.
