Vízügyi Közlemények, 1949 (31. évfolyam)

1-2. szám - V. Mantuanó József: Az 1947. évi árvíz tapasztalatai a Sió, a Sárvíz és a Kapos völgyében

AZ 1947. ÉVI ÁRVÍZ TAPASZTALATAI A SIÔ, A SÁRVÍZ ÉS A KAPÓS VÖLGYÉBEN. Irta: MAXTUAXO JÓZSEF. C. D. U. 551.48 : 627,5 Az 1946—47. évi zord tél felidézte az 1939—40. évi kemény tél emlékét, mely súlyos árvízi katasztrófával végződött. Az aggodalom a Dunántúlon, a Sió vízgyűjtőjében nem volt alaptalan. A megindult olvadás váratlan meglepetéseket hozott. A lezúduló árvíz helyenkint elérte, sőt meghaladta az 1940. évit. A váratlan meglepetés főleg abban volt, hogy az 1940. évi vizet, mint igen szélsőséges árvizet tekintettük, amelynek a megismétlődése csak ritkán fordulhat elő. önként vetődik fel a kérdés, hogy a levonult víztömegeket szélső értékeknek tekintsük-e, vagy még nagyobb vizek lefolyásával is kell számolnunk'

1. Az 1947. évi tavaszi árvíz ismertetésével ezt a kérdést kívánjuk megvizsgálni. Először ismertetem vázlatosan a) a Sió, Sárvíz és Kapós vízrendszerét, a medrek állapotát, b) a meteorológiai viszonyokat és c) az árvíz levonulását és pusztításalt, végül foglalkozom d) a vízállások és víztömegek vizsgálatával. a) A Sió, Kapós és Sárvíz vízrendszerének ismertetése. A három vízfolyás a Dunántúl középső területeinek vizeit gyűjti össze és szállítja a Dunába. A vízválasztót keleten a tolnai és fejérmegyei homokdombok, északon a Vértes és a Bakony, majd a zalai dombok, délen a Mecsek északi lejtői és a somogyi dombvidék jelzi (/. ábra). A vízrendszer gerince a Sió. A Sió jelenleg a gemenci majornál torkollik a Dunába és a bogyiszlói kutyatanyai révtől a Duna 1854-ben átvágott régi medrében halad. Innen felfelé mindenütt a dombok lábánál találjuk: Kölesd, Pálfa, Simontornyán át a Kapós völgyéig. Völgyén felfelé haladva Ozora, Mezőkomárom, Jut érintésével Siófoknál érjük el a Balatont. Teljes hossza 122,9 km. Balatoni kitorkollása táblás zsilippel volt lezárva, amelyet 1944-ben felrobbantottak. Sióagárdnál a balparton torkollik a Sióba a Sárvíz, amely a Dinnyés-Kajtori csatorna útján a Velencei tó vízvidékeinek vizeit, a veszprémi Séd és a Gaja útján pedig a keleti Bakony vizeit hivatott levezetni. Tolnanémedinél a jobbparton beömlő Kapóst veszi fel a Sió. Ez a Mecsek hegység északi lejtőinek, továbbá Somogy és Tolna megye északkeleti, illetve északnyugati részének vizeit hozza. A Sió Tolnanémedi feletti szakaszán, a Kiskoppány, Fekete-víz és Csigát patakot leszámítva, nincsenek jelentős mellékvizek. A Sió igazi táplálója a Balaton és ezen keresztül a Zala. 4*