Vízügyi Közlemények, 1949 (31. évfolyam)

1-2. szám - IV. Károlyi Zoltán: A hordalékmozgató erő meghatározása természetes vízfolyásoknál

48 Károlyi Zoltán szetes vízfolyásokra ez a képlet nem ad jó eredményt. Viszont láttuk azt is, hogy az elragadó erő természetes vízfolyásoknál nem lehet egyedül jellemző a hordalékmozgásra. Kérdés, hogy a Kurzmann-féle adatok valószínűbb értékekre vezetnének-e, ha a 4. képletben az elragadó erő helyébe sikerülne a hordalékmozgató erőt betenni. Tudjuk, hogy az árvíznek aránytalanul nagyobb része van a hordalékszállításban, mint a kisebb vizeknek. KURZMANN csak kisebb vízállásoknál végzett közvetlen hordalékmérést, ezekhez képest az évi mennyiségek 5-szörös értéket adtak. Ha tehát az elragadó erő helyébe a hordalékmozgató erőt tennők, bizonyos, hogv az évi összegezés nagyobb értékeket szolgáltatna, mert ezzel az árvizek hatását nagyobb súllyal vennők számításba. Vagyis valószínű, hogy ezáltal a közvetlen méréssel kapott mennyiségek összegei jobban megközelítenék az egyes időszakokban megállapított hordalékmennyiséget. Sajnos KURZMANN nem közölte részletesen a mérési adatait, így a hordalékmozgató erőnek a 25. képlet alapján való átszámítása nem lehetséges. A hordalékszállítás gyakorlati képletének közvetlen hordalékmérések alapján való megalkotása nagyon sok munkát és költséget igényelne és nem valószínű, hogy belátható időn belül ilyen képletre szert tehetünk. Azért kénytelenek vagyunk kiindulásul a laboratóriumban helyesnek talált képletet elfogadni és természetes mederre alkalmazni. A 12. képlet megadja az / mozgási szélességen levonuló hordaléktömeget. Tehát az egész szelvényen átvonuló másodpercenkinti hordaléktömeg: G = y . f . S (S - 8

0) de mivel a kísérleti csatornában (S - S

0) f = H

m és 8= у R J 25. figyelembevételével WyRJ y F J \ . (27

) Ч< y

2 F

2 J (c

2 RJ -V

2

) _ ßc*F~ (28) ß с

2 F ahol Q

v — Fv

v. Ennek a képletnek a birtokában már csak a xfj együttható meghatározása lenne szükséges. Néhány közvetlen hordalékmérés segítségével ezt könnyen meg is tehetnők. JURINA eljárásánál azonban láttuk, hogy amig megmaradunk egy bizonyos folyónál, Ц> értékére nincs szükség, mert elég ismernünk a hordalékmennyiségek viszonyát, vagyis a hordaléktömeggörbe alakját. KURZMANN a hordaléktömeget HOHENBURGER nyomán viszonyította a mozgási energiához és elég jó eredményeket kapott. Vizsgáljuk meg ezért, hogy a mozgási energiának a hordalékmozgásra eső része E hogyan viszonylik a G hordaléktömeghez. A 26. képlet figyelembevételével E = M .v = Z- Fv (v

v

2 - V

2) 2<7 (29)