Vízügyi Közlemények, 1949 (31. évfolyam)

1-2. szám - IV. Károlyi Zoltán: A hordalékmozgató erő meghatározása természetes vízfolyásoknál

38 Károlyi Zoltán ahol A í<v 7. De mivel p r = A R*

1' о-Ч' = A Ft F + t

2 M 2/о (13) [F + t

2 M„ Ha ezt a függvényt t szerint differenciáljuk, a szélső értékeket ott kapjuk, ahol 4 F -FM F -F-M.. 3 F + t

2 M t

2M„ " = 0 (14) m A függvény szélső értékeit az и = 1 ill. « = - helyettesítések adják 21 m

" 1 A felső határesetnél a = 1, M

t

t = Ж és F = t

2 M, ez a hidrodinamikailag legkedvezőbb szelvény, és megfelel annak az esetnek, amikor a hordalék a teljes nedvesített kerületen mozog, vagyis / = P. Ennél nagyobb vízmélységnél a szelvény a természetben tartósan nem maradhat meg, hanem feltöltődik mindaddig, amíg a felső határesetnek megfelelő alakot el nem éri. Az árvíz a mélyebb szelvényrészeket gyakran feltölti. Ennek oka az, hogy a hordalékmozgató erő a nedvesített kerületnél nagyobb szélességen nem oszolhat meg. Az alsó határeset akkor áll elő, ha m 2/1 M

a = 0, mR = - t és F = lt

2M. 8 továbbá / = s tm . Ez megfelel annak az esetnek, amikor a hordalék a trapéz középszélességének megfelelő sávban mozog, amely azonos az ugyanolyan területű derékszögű négyszög szélességével (széles, lapos szelvény esete). Ennél kisebb vízmélységnél a szelvény szintén nem marad meg tartósan, mert fenekén kimosás keletkezik. Ennek a kimosásnak a szélessége mindig kisebb mint az eredeti szelvény fenékszélessége, ezért padkás, vagy pótszelvénynek nevezhető (2/a. ábra). Keletkezhetik padkás szelvény feltöltődéssel is (2/6 ábra). Állandónak tételezve fel a Q vízmennyiséget, az m rézsűhajlást, a J esést, a hordalék jellemzőit, továbbá az S

0 kritikus elragadó erőt és a mederérdességet, Szelvényterület- - Section mouillee 3. ábra. — Figure 3.