Vízügyi Közlemények, 1949 (31. évfolyam)

1-2. szám - IV. Károlyi Zoltán: A hordalékmozgató erő meghatározása természetes vízfolyásoknál

34 Károlyi Zoltán mert levezetése helytelen. Itt utalok arra, amit fentebb a du Boys-törvényre vonatkozóan megállapítottam. Erre az esetre is áll, hogy bár a képlet helyességét kísérleti csatornában kapott eredmények igazolták, nem lehet természetes mederre alkalmazni, mert az S erő a meder szelvényében nem a du Boys-törvény szerint oszlik meg. KURZMANN ezt úgy magyarázza, hogy a partok közelében azért nincs hordalékmozgás, mert ott a nagyobb súrlódó felület és a partok kiszögellései által keletkező örvénylések miatt a vízfolyás eleven ereje felhasználódik és így nem jut erő a hordalék mozgatására. KURZMANN kiszámítja ezután a folyó különböző vízállásainál előálló mozgási energia nagyságát és ezt összegezi az egyes időszakokra nézve külön-külön. A számítás menete a következő. A másodpercenkinti mozgás energia nagysága Eseo = yQ — = ч Fvv* = ц F V

3 (5.) 2<7 y ahol ){ = —, y a víz fajsúlya, v a középsebesség és g a nehézségi gyorsulás. A szelvény valamely JB szélességű sávjára E'

Sec = rfltf JB (t a vízmélység) Ebből az egész szelvényre в E

se

c = щ JT t. v

3 JB о Ezen az alapon azokra a vízállásokra, amelyeknél vízsebességmérések történtek, a részletes adatok segítségével pontosan megállapíthatta a mozgási energia nagyságát. Az így kapott értékeket grafikusan ábrázolva bármely közbenső vízállásra is megkaphatta a mozgási energiát a vízállás függvényében. Ezeket az értékeket a vízállások gyakorisági görbéjének megfelelő ordinátájával megszorozva és az eredményeket összegezve, kiszámította az egész T időszakra eső mozgási energia összegét. Az összegezésből azonban kihagyta azokat a vízállásokat, amelyeknél nincs hordalékmozgás, tehát a í < <„ vízmélységeknek megfelelő vízállásokat. Ismerve a T időszak alatt a hordalékkúpon lemért G

T hordaléktömeget, mindegyik időszakra kiszámította az o> = —- viszonyszámot. Et A vizsgált három időszakra kapott oj viszonyszámok körülbelül ugyanakkora eltéréseket mutattak, mint előbb a "'értékek: a legnagyobb eltérés 4,5% volt. A közG vetlen hordalékfogás adataiból kiszámított ш = —^— érték itt is kb. 5-ször kisebbre E

Sec adódott. A legfigyelemreméltóbb képlet, amelyet Kurzmann végül szintén elvet, HOHENBURGER energiamennyiség-kifejezése. Ez abból indul ki, hogy a hordalékmennyiség nem függhet össze a folyó egész mozgási energiájával, mert annak egy jelentős részét a medersurlódás emészti fel. í'z tehát levonandó belőle. Ha tehát a kritikus vízállásra nézve az 5. képletből E

0 = ц F v

0

3 akkor a hordalékmozgásra eső energia W = E-E

0 (6)