Vízügyi Közlemények, 1949 (31. évfolyam)

3-4. szám - VIII. Szakirodalom

•274 Szakirodalom Az első modell 1/50 méretarányú volt. Ezt követték a 3/50 és az 1/100 méretarányú kísérletek. Mindegyik modell elkészült kétféle érdességgel úgy, hogy végül a 3/200, 1/30, 1/10, 1/5 és 1/1 méretarányú kísérletekkel együtt összesen 15 mérésből álló sorozat állt rendelkezésre. (Az 1/10, 1/5 és 1/1 méretarányban természetesen csak részleteket építettek meg.) A különböző érdességi fokozatok: faragottkő, sima betonfelület, simított cement, sima bronz és alpax (Al-Si) fémfelület. Bukóméréseknél legfontosabb a vízszintek pontos ismerete. Ezért a vízszintek mérésénél több megoldást próbáltak ki. Legjobban bevált a partba vágott, a folyóval aránylag széles, teljes magasságú nyíláson át közlekedő akna, amelyet szivornya köt össze a tulajdonképpeni mérőedénnyel. A vízszint hullámzása és ingadozása miatt a mérőtűvel való közvetlen mérés nem lett volna elég pontos, a magába a mederbe állított vízszintcsillapítók (alul megfúrt cső) pedig szabályos hibát okoztak. Előzetes számításokkal tisztázták, hogy milyen legyen a modellekben megkívánt pontosság és kiküszöbölték azt a hibát, hogy egyes eredményeket a többihez viszonyítva túlságosan pontosan (tehát gazdaságtalanul) mérjenek. A kísérletek eredményeképpen több vízmennyiséggörbét kaptak. A nagyméretű modellek adatai a vízmennyiséggörbe alsó értékeit szolgáltatták (egész kis átbukási magasságok). A sok vízmennyiséggörbéből igen sok tényező megfontolásával (és mindig numerikus módon) megállapították (extrapolálták) a valóságnak megfelelő értékeket. Az egész műtárgyra vonatkozó kísérleteknél tekintettel kellett lenni pl. arra, hogy a víz felszíne a balpart felé lejtett, hogy a pilléreknél a ferde ráfolyás miatt változó kontrakció lép fel, hogy a szelvényben pontról-pontra más a sebesség, a gáttest előtt felgyülemlő hordalék a gátszelvény megváltozásával egyértelmű, és, hogy az árapasztó kinyitásával a lefolyási viszonyok megváltoznak. Kicsiny modellméreteknél a felületi feszültség okoz elkerülhetetlen eltéréseket. A szerző közli a 15 kísérlet összetartozó értékeit és az egyes átbukási magasságokhoz kapott vízmennyiségeket a modell-mérték függvényében ábrázolja. A 2. ábra néhány példát idéz a nagyszámú kísérleti eredményből. Végül a szerző az adatokból kiválogatja a legmegfelelőbbeket és ezekre támaszkodva extrapolál a valóságra. A kismintakísérletek végső eredménye egy táblázat, amelyben a vízmennyiséggörbe 50 pontja 2. ábra. A vízfolyásra merőleges gáton különböző átbukási magasságnál 1( folyó vízmennyiségek a kisminta méretarányának függvényében. A valóságra átszámított, 100 m átbukási szélességre vonatkoztatott adatok.