Vízügyi Közlemények, 1949 (31. évfolyam)

3-4. szám - VIII. Szakirodalom

•272 Szakirodalom Reinhold Г. dr.: Energianyerés hulladékanyagokból. (Energiegewinnung aus Abfallstoffen.) Gesundheits-Ingenieur, 70. évf., 17/18. füzet, Berlin, 1949. — 3 oldal, 2 ábra. E. Т. О. 628.3 : 620.9. Az energia- és tüzelőszerhiány egész Európában, de különösen Németországban minden energiaforrásra, — így a szennyvíziszapból termelhető mintegy 60—70% methántartalmú gáz előállítására és értékesítésére is ráfordítja a figyelmet. Németországban már 1937-ben 1,25 millió m

3 iszapgázt használtak fel sűrítve gépkocsik hajtására. Megfelelő módon ez a mennyiség megkétszerezhető. Ez a gázmennyiség azonban még mindig igen csekély. Növelni lehet a sör-, szesz-, élesztő-, keményítő-, cukor-, papír-, élelmiszeripar-, és tejfeldolgozó üzemek, továbbá vágóhidak szennyvíziszapjának rothasztása révén. A mezőgazdaságban szóba jöhetnek az istállótrágya, burgonyaszár, polyva és hasonlók. A szerző laboratóriumi kísérletek alapján megállapította, hogy a sörgyári szennyvíz szárazanyagának 1 kg-ja 550 liter gázt szolgáltat, a tejüzemi 700, a vágóhídi 350, a házi szemét 600, a papírgyári 270, a répaszelet 400, a- lomb 250, a polyva 300, a burgonyaszár 220, az istállótrágya 250 liter gázt ad. Felügyelete mellett egy pektingyárban a kilúgozott répaszelet számára épült egy kísérleti rothasztó-berendezés, továbbá állandó felügyeletet gyakorol egy parasztgazdaságban létesített rothasztó-berendezés felett, mely 6 — 8 tehén trágyáját és a gazdaságban előálló egyéb hulladékot rothasztja. Trágyaérték-csökkenés nem lép fel, mert azáltal, hogy az ammóniák nem távozhat a levegőbe, értéke növekszik. A rothasztó-berendezés kézihajtású keverővel van ellátva, a tartány fűtésére a keletkező gázmennyiség tört része elegendő. — Nagyobb berendezésekben egyéb mezőgazdasági hulladók, mint polyva, burgonyaszár, házi szemét stb. is rothasztható. Hessen területére kidolgozva az ismertetett lehetőséget, azt látjuk, hogy a mintegy 700 ezer darabból álló szarvasmarhaállomány mellett, napi 8 kg trágyát és a már ismertetett gázfejlődést alapul véve, szarvasmarhánkint és naponkint 2 m

3 gáz várható. A nyári legeltetésekkel kapcsolatos trágyakiesés figyelembevételével évi 400 millió m

3 gáz termelhető így. A lóállomány trágyájából fejleszthető gázt 80 millió m

3-nek veszi fel. A gabonatermés az 1946. évben 230 ezer tonna volt, ennek 10%-a, azaz 23 ezer tonna a polyva, mely évi 7 millió m

3 gázt fejleszt. A 1 312 000 tonna burgonyatermésből adódó 25% = 328 ezer t burgonyaszár 82 millió m

3 gázt képvisel. Ilyen alapon, figyelembe véve a többi hulladékot is, évente mintegy 600 millió m

3 gáz, azaz kereken 400 millió m

3 methán nyerhető. Az ipari -hulladékokból nyerhető gáz mennyisége legfeljebb csak becsülhető. A keletkező gáz értékesítése sokoldalú. Közvetlen fűtésre is alkalmas (1 m

3 methán megfelel 1,2 kg kőszénnek), de bevezethető a gázellátási hálózatba, elektromos áram termelésére (1 m

3 methán 3,2 kWó energiát képvisel), sűrítve gépkocsik hajtására, kémiai ipar alapanyagául stb. használható. A szerző ezután az egyes felhasználási módokkal részletesen foglalkozik. A gáznak gépkocsik üzemanyagaként való felhasználása a magyar viszonyok közt nem megokolt. Igen nagy szerepe lehet azonban a gáznak a háztartásokban, a szilárd tüzelőanyagok helyettesítésénél. A gazdasági számítások szerint a gázfejlesztő berendezés befektetési költségei olyan csekélyek, hogy általában egy, legfeljebb két évi üzem során teljesen amortizálódnak. A biológiai methántermelés bevezetése esetén a mezőgazdaság gépesítési lehetőségei növekednek, a trágya mennyisége és minősége megjavul. Az erdőgazdaság előnye elsősorban a tüzifa-szükséglet csökkenésében jelentkezik. Az ipar egyrészt megszabadul a felesleges és rendszerint terhes hulladékanyagok nagy részétől, másrészt olcsó energiához jut. Dr. Lesenyey József.