Vízügyi Közlemények, 1949 (31. évfolyam)

3-4. szám - VIII. Szakirodalom

•268 Szakirodalom A hajózsilip elrendezése és foméretei a tervezés során többször változtak, mert a hajóstársaságok igényei mindinkább fokozódtak. Végül is 180 m hosszú, 12 m széles hajózsilip létesítésében egyeztek meg azzal a feltétellel, hogy ha a forgalmi viszonyok megkívánják, egy második 145 X 12 m méretű zsilipet építenek az első mellé. A terveket ennek megfelelően készítették el. A kitűnő vízzáró altalajon a zsilipfalakat csömöszölt betonból, a legalacsonyabb hajózási vízszint alatt 4,45 m-rel fekvő feneket pedig a helyszínen készült betonkockákból, nyílt hézagú elrendezéssel tervezték. A felső kapu süllyeszthető, az alsó támkapu. Körülfutó-csatorna nincs, ezért mindkét főben energiatörők épülnek a hajókra káros vízlökések kiküszöbölése végett. A zsilip töltési ideje kis-, ill. nagyvíz idején 9,5 — 7 perc, a kiürítésé 11,5 —7,5 perc, a teljes átkelés felfele 35 — 32,5 percig, lefele pedig 25 — 21 percig tart. Gondoskodás történt a kishajózás és a csónakforgalom szükségleteinek kielégítéséről is. Az erőmű és a hajózsilip közé 440 m hosszú, max. 10% emelkedésű rámpát terveztek. A kishajók szállítása ezen, vágányokon mozgó, elektromos csörlővel vontatott kocsikon történik. Sportcsónakok számára a vízerőmű alatt csónakkikötő létesül háromépcsős elrendezésben, hogy a Rajna minden vízállásánál kényelmes legyen a kikötés. A csónakokat kis kétkerekű kocsik viszik át a felvízbe, ahol szintén van egy csónaklépcső a ki- és beszállás számára. A Rajna napos jobbpartjára hallépcsőt terveztek. A hallépcső 140 m hosszú lesz és 2,5 X 2,5 m alapterületű, 2 m mély medencékből fog állni, amelyek között 17 cm-es vízlépcső keletkezik. A méretek megállapításánál tekintettel voltak a lazac igényeire is. A tervezés különös gondot fordított az erőmű esztétikai kiképzésére és a táj figyelembevételével a környezetkép leghelyesebb kialakítására. Építész és kertész együttes munkája eredményeként született meg az erre vonatkozó javaslat. Az alapozás módját a számos fúrással feltárt és kivizsgált altalajviszonyoknak megfelelően szabták meg. Kisebb homok- és kavicsréteg alatt 3 — 5 m mélységben törmelékes, de műszaki szempontból megfelelő kőzetet talált . A nem, vagy csak kevéssé áteresztő molasz igen jó alaptalaj. A talajviszonyok feltárására megfigyelőkutakat helyeztek el és próbaszivattyúzást végeztek. Az építést és üzembehelyezést külön erre a célra alapított részvénytársaság — a Birsfelden-erőmű rt. — fogja végrehajtani. A hajózás lehetőségét az építkezés 5 évre előirányzott egész tartama alatt biztosítani kell. Vagy a hajózsilipnek kell elkészülnie akkorra, amikor a duzzasztómű építése a hajózást akadályozza, vagy az építést kell úgy berendezni és lefolytatni, hogy a hajózás közben zavartalanul folytatódhassék. A kérdést megvizsgálták és azt találták, hogy a második megoldás olcsóbb, és az építési idő rövidebb lenne, mint az első esetében. Kismintakísérleteket végeztek az építés különböző fázisainak figyelembevételével a szűkített meder áramlási viszonyainak feltárására. Ezeken a kísérleteken a hajózás képviselői is résztvehettek és így meggyőződhettek róla hogy a hajózás az építés alatt nem fog kárt szenvedni. A vízerőmű kiépítési vízhozama 1200 m

3/sec. Ez a vízhozam 20 éves átlagban 123 napon át van meg, ami 33%-os tartósságnak felel meg. Ezzel túlszárnyalják az eddigi legkisebb tartósságú Reckingen-vízerőművet, amely a 35% tartósságú hozamra épült ki. Figyelemreméltó az a fejlődés, amely Svájcban a kiépítési vízhozam terén tapasztalható. Amíg a félévszázaddal ezelőtt épült Rheinfelden erőmű a 85%-os tartósságú kisvízhozamra épült ki, addig a később épülteknél — időrendi sorrendben — a Laufenburgerőmünél a 60%-os, Ryburg—Schwörstadtnál az 50%-os és a Reckingen-erőműnél a 35%-os tartósságú vízhozamot, vették alapul. Az 1200 m

3/sec-nak megfelelő max. teljesítmény a birsfeldeni erőműben a generátor kapcsain mérve 62 400 kW. Az alábbi táblázatban a különböző vízhozamokhoz tartozó esések és teljesítmények vannak feltüntetve. Láthatjuk, hogy a bevezetőben említett visszaduzzasztás következtében az Augst —Whylen-i teljesítménycsökkenés 1760 — 10 400 kW között ingadozik.