Vízügyi Közlemények, 1949 (31. évfolyam)

3-4. szám - VI. Szemle

258 :Szemle később esetleg külön is ismertessem, most csak annyit említek meg, hogy a létesített szivárgóhálózat és a mederfenék alatti ártézi rétegbe lenyúló — mondhatni önműködő — szűrőkutak a velük elérni szándékolt célokat elérték és a bevágás egyensúlyi helyzete az építése óta eltelt 15 óv alatt sehol sem bomlott meg (3. ábra.) Közvetlenül a második világháború előtt tehát megvalósult a Liegetől Genkig terjedő, a -f- 60,0 m szintű böge, úgyhogy a Campine szénbányáiból a szén zsilipelés nélkül juthatott el a Lié^e-környéki kohóüzemekbe. De ezeknek az üzemeknek a vasércellátását is megkönnyíti az Albert-csatorna: függetleníti őket az elzászi vasérctől, mert Antwerpentől Genkig is csak 6 zsilip van, és így a tengerentúli vasérc 3. ábra. Az Albert-csatorna nagy bevágása Eingenbilzen-nél. Liège be szállítása is olcsóbb lett. A zsilipekről megemlítem, hogy az antwerpeni kikötő és a Liège-i böge közötti 56 m szintkülönbséget öt, egyenkint mintegy 10 méteres, és egy 5,70 méteres lépcsővel győzik le, és hogy minden lépcsőnél három hajózsilip épült, éspedig egy ikerzsilip (136 X 16 m) nagy rajnai hajók számára, és egy különálló harmadik zsilip (55 x 7,5 m) kisebb hajók számára. Ez a mego\dás biztosítja a vízellátás kényes kérdésének leggazdaságosabb megoldását. A második világháború pusztításai természetszerűleg elsősorban érintették az Albert-csatornát. 1944. szeptember 4-én az egész belga víziúthálózat 1572 km hosszából alig 168 km volt hajózható, de 1945. szeptember 30-án már 1473 km volt ismét üzemben, és az elsüllyedt hajók és felrobbantott hidak roncsai el voltak távolítva. Az Albert-csatorna egy 50 km-es szakaszát később mégis újból el kellett zárni a forgalom elől, hogy a megsérült zsilipeket véglegesen helyreállíthassák. A víziúthálózat helyreállítási munkáinak összköltsége a beszámoló szerint 5 milliard belga frankra rúgott, ami mintegy 1 milliárd forintnak felel meg. A jövőt illetően ismerteti a beszámoló a víziúthálózat egyes szakaszain tervezett bővítéseket, amelyek célja, hogy Dél-Belgium valamennyi nagyobb ipari központja elérhető legyen 600, sőt 1350 tonnás hajókkal. Ez a célkitűzés a Charleroi— Bruxelles-i csatorna újabb átépítését helyezi előtérbe, amivel kapcsolatban tervbevették a vízválasztót jelenleg keresztező alagút helyett mély bevágás építését. Vele párhuzamosan bővíteni szándékoznak a F elsőScheide (Gent-Tournai). továbbá a Tíendrc (Aalst-Blaton) vonalát, amelyek korszerű csatlakozást kapnának a franciaországi víziutak felé, végül pedig a felsorolt három észak-déli víziutat egy nyugat-