Vízügyi Közlemények, 1949 (31. évfolyam)

1-2. szám - III. Kertai Ede: A Tiszacsatornázás hidrológiai előmunkálatai

18 Kertai Ede II. DUZZASZTÁSI GÖRBÉK. 1. A Tiszacsatornázás lépcsőbeoszlása. Már korábban hivatkoztam arra, hogy a Tisza csatornázását három vagy négy duzzasztóművel lehet célszerűen megoldani, s a kérdés végleges eldöntése érdekében a hidrológiai vizsgálatokat — a duzzasztási görbékre vonatkozólag is — mindkét megoldásra elvégeztük. A duzzasztási görbék — a duzzasztómű által létrehozott vízszínvonalak — ismerete szükséges mindenekelőtt a mértékadó duzzasztási szint megállapításához, továbbá a vízerőművek hasznos eséseinek számításához, a belvízlevezetések, öntözővízkivételek, partbiztosítások megoldásához. A tervezések során a négylépcsős megoldás duzzasztóművei, duzzasztási szintjük és a létrejövő maximális vízlépcsők a következők: Szelvény : Szeged 167 km Tiszavezseny . 312 km Tiszafüred ... 420 km Tiszalök .... 523 km Duzz. szint: Max. vízlépcső 78,50 m A. f. 6,70 m 83,50 m A. f. 5,00 m 88,50 m A. f. 5,00 m 94,00 m A. f. 5,50 m A háromlépcsős megoldás duzzasztóművei és duzzasztási adatai a következők: Szelvény: Duzz. szint'. Max. vízlépcső: Szeged 167 km 79,00 m A. f. 7,20 m Tiszabő 367 km 87,00 m A. f. 8,00 m Tiszalök 523 km 94,00 m A. f. 7,00 m Az ismertetett lépcsőbeosztások és duzzasztási szintek megállapítása természetesen már részletesebb vizsgálatok alapján történt és így a fenti adatok a tervezés mai állapotának megfelelő eredményeknek számítanak. A duzzasztási görbéket ezeknek az adatoknak figyelembevételével határoztuk meg. 2. A duzzasztási görbék számításának alapelve. A duzzasztási görbék számítására kidolgozott eljárások főleg mesterséges, szabályos medrű csatornákra alkalmazhatók sikerrel. Változó medrű természetes vízfolyásra — mint amilyen a Tisza is — ezek az összefüggések nem adnak megbízható eredményt. Ezért Salamin — rövid l szakaszon közel egyenletes vízmozgást feltételezve — vizsgálatainál a permanens egyenletes vízfolyásra érvényes Chézy-féle 1 Q

2 h = - (1.) C* F

3 alapösszefüggést használta fel, hogy a duzzasztási görbék számítására könnyen kezelhető, megbízható, s főleg a vízfolyás minden sajátságát kifejező módszert dolgozzon ki. Ez az összefüggés közvetlenül azért nem alkalmas feladatunk meg-