Vízügyi Közlemények, 1949 (31. évfolyam)

3-4. szám - III. Markó Iván: Magyarország öntözései az 1948. évben

Öntözéseink az 194S. évben. 215 1949. sz. földművelésügyi miniszteri rendelet is, amely szabályozza, hogy törvényhatóságonkint és folyószakaszonkint mekkora vízmennyiség használható fel a Körösök völgyében: A Körös vízgyüjtőrendszerben rizsöntözés céljára az egyes folyószakaszok mentén engedélyezhető vízmennyiséget a 15. táblázat tünteti fel. Teljesség kedvéért megjegyzem, hogy a fenti adatokból hiányzik a debreceni Hortobágy-pusztai állami gazdaság 300 kat. holdas Mátai rizstelepe, mely tározott vízből táplálkozik. A rizsöntözések az 1948. évben a legnagyobb fejlődést Szolnok és Csongrád vármegyében érték el, a Hármas-Körös és a Hortobágy—Berettyó főcsatorna mentén. Ezen a vidéken több helyen öntözővízhiány lépett fel, különösen Mezőtúr, Túrkeve, Kisújszállás, Karcag, Dévaványa, Gyoma, Endrőd, Szeghalom stb. környékén. Az utóbbi helyeken ugyanis nagyobb területre kértek öntözővízhasználati engedélyt, mint amennyi öntözővíz egyáltalán rendelkezésre áll. A Körösök völgyében mutatkozó öntözővízhiányt a Tisza-folyóból kell pótolnunk. Ennek műszaki lehetőségét a tiszalöki vízlépcső duzzasztása és a tiszántúli nagy hajózó- és öntözőfőcsatorna fogja megteremteni. Ezeken a műveken keresztül az öntözővíz a Hortobágy—Berettyó-főcsatornán és a Berettyó-folyón keresztül eljut a még berendezendő körösvölgyi öntözésekhez és így az ország legnagyobb és legjobban kihasznált öntözhető területe a következő tervévekben még tovább fejlődhet. * A felsorolt adatok alapján megállapítható, hogy az 1948. évben — a 3 éves terv kivitele során — az öntözések igen jól fejlődtek hazánkban. A második tervév egyik legszebb eredménye a 32 612 kat. hold tényleg öntözött terület, amelynek berendezési értéke a régebbi beruházásokkal együtt mintegy 70 millió Ft-ra tehető. Az 1948. évi öntözések adatainak feldolgozásával kapcsolatban ezen a helyen mondok köszönetet munkatársaimnak, akik a táblázatok összeállításánál támogattak.