Vízügyi Közlemények, 1949 (31. évfolyam)
3-4. szám - III. Markó Iván: Magyarország öntözései az 1948. évben
Öntözéseink az 194S. évben. 205 A táblázat 1947. és 1948. évi adatainak összehasonlításával megállapíthatjuk, hogy 1948-ban a szombathelyi, szolnoki és budapesti körzet területén az öntözések erőteljesen fejlődtek, ugyanakkor a miskolci, gyulai és pécsi körzet működési területén nagyobb mértékben visszamaradtak. Az egyes Vízgazdálkodási Körzetek működési területét és azokon belül az öntözött terület nagyságát a 2. ábra tünteti fel. Magyarország öntözései az 1943. évben, vízgazdálkodási körzetenkint- csoportosítva. A creage of Irrigation in Different Water Board Districts. Termelési szempontból igen fontos az öntözések nemenkinti kimutatása. A 4. táblázat kimutatása szerint az 1948. évben leginkább a rizsöntözések fejlődtek, míg az 1947. évi állapottal szemben kertészeti vonalon szembeszökő a csökkenés. A csökkenés egyik oka nyilván az, hogy — mint már említettem — a kutakból és más kisebb vizekből történő öntözések, amelyek csaknem teljesen kertészetiek, az idei összeállításba nem kerültek be. Ezenfelül a főzelékek és gyümölcsfélék kivitelének visszaesése nem kedvezett a kertészeti öntözéseknek. Termeléspolitikai szempontból mindenesetre lényeges lenne a rizs túlzottan egyoldalú fejlődését a rét és legelő javára lefékezni, mert hazánkban a takarmánytermelés állattenyésztésünk fejlesztése szempontjából elsőrendű fontosságú feladat. A 3. ábra és az 5. táblázat az öntözések nemenkinti megoszlását mutatja be az 1930-1948. években. Nem lesz érdektelen becsléssel megállapítani, hogy Magyarországon az 1948. évben 'mekkora vízmennyiséget használtak fel öntözési célokra az április 13— szeptember 10-e közötti 150 napos öntözési idényben. Erről számol be a 6. táblázat, amely szerint az 1948. évi magyarországi öntözések igen jelentős vízmennyiséget: 385 millió m 3-t használtak fel. A másodpercenkint felhasznált közel 30 m 3 vízmennyiséget az országban rendelkezésre álló, tár zással biztosítható öntözővízhozamnak /
