Vízügyi Közlemények, 1949 (31. évfolyam)

3-4. szám - III. Markó Iván: Magyarország öntözései az 1948. évben

MAGYARORSZÁG ÖNTÖZÉSEI AZ 1948. ÉVBEN. írta: MARKO IVAN. E. Т. О. 626.8 (439.1) A tervgazdálkodás egyik alapvető követelménye: lemérni a teljesített munkát és összehasonlítani az előirányzattal. Ezt a feladatot teljesíti ez a tanulmány, amely kimutatja a magyar öntözések 1948. évi eredményeit és szemlélteti egyúttal a 3 éves terv első két évének öntözési adatait is. Az elmúlt évek öntözési adatgyűjteményei között leginkább részletezett az 1947. évi.

1 Tanulmányomban ennek a beszámolónak a kimutatásaiba foglalt eredményeket szembeállítom az 1948. évi öntözések teljesítményeivel. miáltal a 3 éves terv egyik éve alatt elére eredmények szembeötlőbben fognak kitűnni. A fentemlített részletes tanulmány alapját az 1947. év őszén végzett adatgyűjtés szolgáltatta. Pontos és teljes adatgyűjtés azonban csak a tiszafüredi öntözőrendszerben történt, ahol a volt Országos Öntözésügyi Hivatal az öntöző-vízdíj megállapítása céljából, több mérőcsoporttal, minden részletre kiterjedően megállapította az 1947. évben üzemeltetett öntözések lényeges adatait. Az ország egyéb területein az 1947. évben az öntözési adatgyűjtést a volt kultúrmérnöki hivatalok végezték. Az adatgyűjtés céljára azonban nem állt megfelelő költségfedezet rendelkezésre és ezért a hivataloknak nem volt módjukban az egyes öntözések adatait a helyszínen ellenőrizni vagy felmérni. A kultúrmérnöki hivatalok csupán a vízikönyvi nyilvántartásukban feltalálható adatokra szorítkozhattak, aminek folytán egyes, nem engedélyezett öntözések kimaradtak az összeírásból, mások viszont — bár több év óta szünetelnek — belekerültek. Az 1947. évi öntözések adatgyűjteménye e miatt bizonyos mértékben hiányos, noha annyira mindenesetre pontos, hogy az 1948. évi öntözések eredményével való összehasonlítás és következtetések alapjaként elfogadhatjuk. Az 1948. évi öntözések adatgyűjtésénél elhagytuk az azelőtt szokásos, évrőlévre újból és újból kibocsátott kérdőívek rendszerét. E helyett minden vízhasználatról nyilvántartási kartotéklap készült, amely az összes jellemző adatot tartalmazza, és arra is alkalmas, hogy rajta a vízhasználattal kapcsolatban beállott változásokat folyamatosan vezessék. Ez a nyilvántartási kartotéklap tehát az egyes öntözővízhasználatok hosszú időtartamra szolgáló törzslapja, melyet a területileg illetékes Vízgazdálkodási Körzet évről-évre helyesbít. A nyilvántartási lapokon nemcsak az öntöző, hanem az egyéb vízhasznosítások adatai is feltüntethetők. Erre azért volt szükség, mivel valamely folyószakasz megszabott kisvízmennyiségének öntözési célokra való felhasználásánál az eljáró hatóságnak ismernie kell, hogy mekkora vízmennyiséget vesznek ki az illető folyószakaszból egyéb, mezőgazdasági vagy ipari célra-, mert az öntözések céljára felhasználható vízmennyiség nagysága függ az egyéb vízhasznosításoktól is. 1 Babos Zoltán: Magyarország öntözései az 1947. évben. Melléklet a Vízügyi Közlemények 1948/1. számához.