Vízügyi Közlemények, 1949 (31. évfolyam)
3-4. szám - I. Dr. Bogárdi János: Lebegtetett hordalékmozgás a Tisza Záhony-rázompusztai szakaszán
Lebegtetett hordalékmozgás a Tiszán I 187 Van azonban olyan változás is, amelynek hatását nem lehet kiküszöbölni. A gát felett leülepedett hordalékmennyiség, a folyó hordalékszállító-képességéhez viszonyítva, a gát alatti szakaszon már hiányozni fog. A duzzasztómű megépítésével erőszakos módon, hirtelen lecsökken a gát alatti szakaszra érkező hordalék menynyisége anélkül, hogy az alsó szakasz hordalékszállító-képessége is kisebbednék. A váratlanul felszabaduló energia mindég a legkisebb ellenállás irányában végzendő munka útján igyekszik elhasználódni. Megfelelő mederanyag • esetén ilyenkor a meder kimélyülése indul meg. A gát feletti feltöltődő, és a duzzasztómű alatti kimélyülő szakasz ilyenkor bizonyos összefüggést mutat 2 0. Nyilvánvaló ugyanis, hogy a hordalék és a gát alatti mederanyag milyensége, valamint a duzzasztómű felett leülepedett hordalék mennyisége szerint fog alakulni az alsó szakasz kimélyülése. A felső szakaszon a hordalék durvábbszemű része ülepedik le, az alsó szakaszra tehát a viszonylagosan finomabb hordalék jut át. A duzzasztómű alatti szakaszon a felszabadult hordalékszállító-képesség a medret burkoló anyagból legelőször a legfinomabb anyagot emeli fel és hozza mozgásba, és csak később — képessége szerint — szállítja fokozatosan a durvább szemeket. A gát zárásától kezdődően, az eredeti állapothoz viszonyítva, a meder anyaga tehát állandóan durvul, vagyis a> gát alatti szakaszon a meder anyagának átlagos szemátmérője fokozatosan növekszik. A kimélyülés a gát zárását követő első hónapokban csupán közvetlenül a duzzasztómű alatti mintegy 10—20 km-es szakaszon jelentkezik. Itt a mélyülés kezdetben rendkívül rohamos, de az eddigi tapasztalatok szerint 1—2 év után már csökkennek a kimosások. Feltehető, hogy hosszabb idő után újból helyreáll az egyensúly és ennek a szakasznak a mélyülése befejeződik. A felső szakasz után rövidesen megindul a következő szakasz mélyülése, majd bizonyos idő után az ehhez csatlakozó szakasz mélyülése kezdődik meg. A medermélyülés fokozatosan halad lefelé. A mélyülés mérve általában közvetlenül a gát alatt, a legnagyobb, és lefelé fokozatosan csökken. Eltérhet ettől a mélyülések kialakulása, ha a medret burkoló anyag összetétele a folyó hosszában nem egységes. A Tisza medrében például igen gyakoriak az agyagpadok. Nagyobb hosszban való előfordulásuk nyilvánvalóan csökkenti a szakasz mélyülését. Viszont iszap és finom homok esetén növekszik a mélyülés. A mélyülések nagyságára vonatkozóan megemlítem, hogy a Boulder-gát alatt az első 20 hónap után 3,70 m mélyülést mértek. Ennél nagyobb értéket azonban később sem észleltek. Mindenesetre figyelembe veendő, hogy a Boulder-gátnál medencés tárolásról van szó, s így a gáton átbocsátott kristálytiszta víz teljesen hordalékmentes. . , A mélyülések hosszabb idő után a folyó teljes hosszára kiterjednek. Gyakorlatilag azonban csak a duzzasztómű alatt bizonyos távolságon belül van jelentőségük. A mélyülésekkel kapcsolatban az egyes vízfolyások helyi adottságainak megfelelően az egyes szakaszokon csökken, vagy esetleg növekszik az esés. A mélyülések mérvét és kiterjedését még csak becsülni sem lehet. Legtöbb, amit mondhatunk,, hogy méterrendű kimélyülések várhatók, és a mélyülő szakasz gyakorlatilag legalább Tiszafüredig fog terjedni. Tapasztalat híjján azonban általános törvényszerűség még nem állapítható meg. A tiszalöki duzzasztómű alatti mélyülések kialakulását, — adatok hiányában — ma még nem lehet megjósolni. Kétségtelen azonban, hogy lesznek kimélyülések, amelyeket még fokozni fog a Rázompuszta alatti szakaszon ma is mutatkozó nagyobb esés. 2 0 Lásd bővebben dr. Bogárdi János : „Vízfolyások hordalékmérései", (Hidrológiai Közlöny, 1942. évi XXII. kötet, 7-12. füzet, 268-269. oldal).
