Vízügyi Közlemények, 1949 (31. évfolyam)

3-4. szám - I. Dr. Bogárdi János: Lebegtetett hordalékmozgás a Tisza Záhony-rázompusztai szakaszán

Lebegtetett hordalékmozgás a Tiszán 155 A tapasztalat is igazolja az előzőkben tárgyalt elméleti törvényeket. A gyakorlati mérések szerint is a töménység a vízmélységgel növekszik. Különösen igaz ez. nagyobb és súlyosabbszemű lebegtetett hordaléknál. Ha tehát a vízfolyás durvaszemű hordalékot szállít, a fenék közelében a töménység jelentősen nagyobb, mint a felszínhez közel. Igen finom lebegtetett hordalék esetén viszont a töménység gyakorlatilag független a mélységtől. Méginkább fennáll ez a jelenség a kolloidális finomságú, vagyis 0,002 mm-nél kisebb átmérőjű lebegtetett hordaléknál. Az ilyen kis szemnagyságú szemek ugyanis az ú. n. Brown-féle mozgást végzik és elektromos töltésük révén a nehézségi erő hatása nem érvényesül. A töménység vízmélységszerinti változását a töménységgörbével ábrázoljuk. A töménységgörbe alakja a szállított hordalék milyenségétől függ. Az átlagos töménység (C

k) a töménységgörbéből határozható meg. így az átlagos töménység is változik a hordalék milyenségével. Ezért az átlagos töménység közvetlen meghatározása csak ugyanazon folyóra, sőt tulajdonképpen a folyó keresztszelvényének egy függélyére lehetséges, mivel a hordalék milyensége az egyes keresztszelvényeken belül is. változik. A keresztszelvények átlagos töménységének megállapítása végett tehát több függélyben kell vizsgálatot végeznünk. Altalános, megközelítő megállapítás, hogy az egyes függélyek közepes töménysége a vízmélység 6/10-ében mutatkozó töménységgel egyenlő. Más gyakorlati tapasztalat szerint valamely folyó adott keresztszelvényében úgy kapjuk meg az átlagos töménységet, ha a szélesség egyhatodában, felében és. öthatodában, mindhárom helyen a vízmélység hattizedéből vett vízminták töménységének középértékét határozzuk meg. A lebegtetett hordalékmennyiség elméletileg csupán a hordaléktöménységtől és a vízmennyiségtől függ; bármely vízfolyásra kiszámítható tehát, ha a fenti két tényezőt ismerjük. A vízmennyiség (Q) minden esetben adott. A hordaléktöménység (11) szerint általában ai révén a hordalék milyenségétől (szemnagyság, fajsúly, m alak), — érték szerint a vízfolyás hidraulikus tulajdonságaitól (esés, vízsebesség J £ о és eloszlása, érdesség stb.), valamint о által a víz hőmérsékletétől függ. A víz hőmérm — és ш értékeket is befolyásolja, fc о A fentiek szerint megkísérelhető valamely természetes vízfolyás lebegtetett, hordalékszállításának a hidraulikus elemek és a hordalék alapján való meghatározása. Ugyanis a hordalék milyenségét a d szemnagysággal, a vízsebességet és örvénylést Г dm . J «, о pl. az J eséssel jellemezve, az I — I viszony feltehetőleg arányos a hord

r daléktöménységgel. Ezen az alapon a lebegtetett hordalékmennyiség G' a általános összefüggésből határozható meg. Bizonyos esetekben a lebegtetett hordalék mennyiségét a vízmennyiséggel egyedül is ki lehet fejezni. Vagyis G = cQ" (17)