Vízügyi Közlemények, 1949 (31. évfolyam)
1-2. szám - IX. Szakirodalom
Ramdes : Párolgás-vizsgálatok 137 A szabad vízfelszín párolgását hasonlóképpen a szélsebességgel, a telítési és tényleges páranyomással kifejezve, az észlelési adatok alapján a párolgásra a következő összefüggést határozták meg: E„ (cm/nap) = 0,0128 (p l - p 2) F 03 8 A képlet adta eredmények igen jól megegyeznek az USA-típusú párolgásmérővel mért tényleges párolgásértékekkel. Pennian ós Porton hasonló felépítésű formulái, bár egymás között jól megegyező értékeket adnak, a ténylegesnél jóval nagyobb párolgásra mutatnak. A mérsékelt égöv viszonyaira levezetett tapasztalati képletek a trópusi vidékre tehát nem alkalmazhatók. (És fordítva!) A talaj szinének befolyására vonatkozóan is végeztek kísérleteket, amelyek során a talajra mészkő-, illetőleg faszénport terítettek, és így mérték a párolgást (II. táblázat). Látjuk, hogy fehér felszín esetén a párolgás fele akkora, mint a fekete felszíné. Mivel a poonai talaj fekete, a szénpor-borítás már alig fokozta a párolgást. II. TÁBLÁZAT. A talajfelszín színének befolyása a párolgásra. A napi párolgás összege mm-ben. Hónap A talajfelszín színe Közepes napi párolgás a talajfelszínről, ha a talajvíztükör mélysége Párolgás az USA párolgásmérővel merve Hónap A talajfelszín színe 23 cm 38 cm Párolgás az USA párolgásmérővel merve Május Fehér (krétaporral fedve) Fekete (faszénporral fedve) Ellenőrzés (Természetes talajfelszín) 7,3 15,2 14,2 2,5 5,1 4,3 12,9 Június Fehér (krétaporral fedve) 5,1 1,8 Fekete (faszénporral fedve) 10,4 3.6 9,1 Ellenőrzés (Természetes tala jfelszín) 9.1 2.8 2. ábra. Párolgásmérő kísérleti edény. A sók mozgása a talajban. Ha a talajpárolgásmérőt punjabi szíktalajjal töltötték meg, a kísérleteknél azt találták, hogy bár a szik párolgása lényegesen kisebb volt, mint más talajoké, végeredményben a sók akkumulálódtak a talaj felszínén, mert a párolgás 3. ábra. A növényzet fejlődésének összefüggése a talajvízszint magasságával.
