Vízügyi Közlemények, 1949 (31. évfolyam)
1-2. szám - IX. Szakirodalom
Reinhold: Szenny vízértékesítés a mezőgazdaságban 133 Dr. ing. Reinhold F. prof.: A mezőgazdasági szennyvízértékesítés új szempontjai. (Neuere Gesichtspunkte zur landwirtschaftlichen Abwasserverwertung.) Gesimdheitsingenieur, München, 1948. 10. füzet. — 6 old. С. D.U. 628.37 : 626.81. A városi szennyvizekben kémiailag megállapítható trágyaértókeknek a növények általi hasznosítására vonatkozó kísérletek ismertetése. A kísérletek részben tenyészedényben, részben szabadföldön, I. mechanikailag, ill. II. biológiailag derített szennyvizekkel, továbbá III. szennyvízöntözés alagcsőhálózattal összegyűjtött csurgalékvizével és IV. rothasztott iszaptrágyával folytak. A tenyészedény-kísérletek célja a különböző szennyvizek élettani hatásának tanulmányozása, amit labodán és olasz perjén végeztek. A tenyészedény felülete 1/32 m 2, tartalma 7 kg iszapos homok, amelynek tápanyagszegénységét a kísérletek előtt 0,2 g Л'-nel (ammoniumnitrát), 0,1 g K 20-dal (káliumszulfát) és 0,1 g P 2O ä-tel (monokalciumfoszfát) javították. Mivel az egyes edényeket különböző mennyiségű szennyvízzel, ill. rothasztott iszappal trágyázták, a talajok vízkapacitásában mutatkozó eltéréseket desztillált víz adagolásával kiegyenlítették, hiszen maga a víz is termelési tényező. Ehhez jött még a szabad ég alatt álló edényekre eső természetes csapadék is. Az edényekből elcsurgó fölös vizet visszavezették az edény talajára. Egyenlő termésmennyiségek eléréséhez az 1. ábrán feltüntetett szennyvízadag volt szükséges. Az ábra a felsorolt szennyvíz-, ill. iszapmennyiségek kémiailag megállapított tápanyagtartalmát is szemlélteti.
