Vízügyi Közlemények, 1949 (31. évfolyam)

1-2. szám - VI. Szemle

A folyómedrek vándorlátta 109 Egy másik, 137 órán át folytatott kísérlet során a mecler többször is végigcsinálta ezt a játékot (11. ábra), amint ezt az alábbi adatok igazolják: Jelzés A kísérlet kezdetétől A sodorvonal hossza az ábrán eltelt idő, óra méter 1 0 31,3 — 6 41,8 — 21 4ö,8 2 32 47,3 — 44 43,9 3 60 40,9 4 79 47,9 5 101 43,0 6 119 44,5 7 137 42,7 11. ábra. A folyó pályájának hossza és kanyarulatainak tágassága bizonyos határérték elérése után az egyensúlyi helyzet körül ingadozik. A vonalkifejlesztés önmagát korlátozza. A megfigyelések azt mutatják, hogy amikor az ívek tágassága már megközelíti a határértéket, a kanyarulatok fejlődésének üteme csökken. De mielőtt a partszaggatás teljesen megszűnne, a vonalkifejlesztés eléri a határát, és a folyó megrövidíti pályáját. Ez akkor következik be, amikor a domborúparti zátonyon át kisebb ellenállást kell legyőznie a víznek, mint a hosszú kanyarulatban. Egyes kísérletek során a zátony átszakítása már a kanyarulatok maximális kifejlődése előtt is bekövetkezett. A folyó pályájának ilyen megrövidülésében a felsőbb kanyar vonalozásának megváltozása is közrejátszhatik, ami a természetben elég gyakori. A két tényező hatása nem választható el élesen minden esetben. A homogén anyagú kísérleti medrekben a kanyarulatok egymással teljesen egyezőek, szabályosan ismétlődők voltak. A természetes folyókon nem találunk két egyforma kanyarulatot, aminek oka a fentiek szerint csak az lehet, hogy a meder ellenállása a meder minden pontján különböző. Ezt a feltevést az a kísérletpár igazolta, amelynél^az egyik meder tiszta homokból készült, a másik anyagába pedig cementet kevertek egyenlőtlenül elosztva. Amíg a homogén anyagban szabályos alakú meder alakult ki, a változó ellenállású anyagban a természetben észlelhetőkhöz hasonló mederformák adódtak. Ezen kívül a nehezebben elmosható helyeken szűk és mély, egyebütt széles, lapos volt a keresztszelvény (12. ábra). A természetes medrekben a túlfejlődött kanyarulatok néha a nyakuknál átszakadnak. Ennek is csak a partok egyenlőtlen anyaga lehet az oka, amikor is a kanyarulat