Vízügyi Közlemények, 1949 (31. évfolyam)

1-2. szám - VI. Szemle

A folyómedrek vándorlátta 101 A folyó pályájának kialakításában a homorú partokról elmosott fenékhordalék játssza a főszerepet. (A lebegő hordalék szerepe csak közvetett; egyrészt a víz elragadó erejét csökkenti, másrészt a holtágakat feliszapolja, amelyekben ennek folytán könnyen elmosható partokra talál a víz, ha odáig halad a partrombolás.) A homorú partról elmosott anyag legnagyobb része csak az ugyanazon oldalon következő zátonyig folytatja útját: ott lerakódik és csak nagyon kis része keresztezi a sodorvonalat a szembenfekvő zátony felé (4ja ábra). A hordalék vándorlása többé-kevésbbé folytonos, de általában csak szakaszosan történik. A megtett út hossza a partszaggatás mértékétől függ. A hordalékvándorlás fent leírt módját a laboratóriumban színes homokkal mutatták ki (5. ábra), de igazolták a természetben végzett kísérletek is, amikor 1000 tonna bánya szemetet és 1000 tonna szénzuzalékot helyeztek el a Mississippi két egymást követő kanyarulatának partján. A kanyarulatokban megfigyelt csavarvonalszerű vízmozgás következtében a fenéken mindig működik egy keresztirányú sebesség-összetevő, amely a sodorban 3. ábra. Kanyargós vonalozású trapézszelvényű kísérleti meder átalakulása. A = jobb-kanyar tetőpontján, В = az áthajlási pontban, С = bal-kanyar tetőpontján felvett szelvény. A gázlószelvény feltöltődik és kiszélesedik, de megtartja a helyét, a kanyarulatokban a homorú part mellett erős kimosás keletkezik és igen gyorsütemű a rombolás. 4. ábra. A fenékhordalék vándorlása mozgómedrű folyókban. A pontozott sáv a fenékhordalék útját jelzi, a = könnyen elmosható partok; b = nehezen elmosható partok; с = megkötött partok.