Vízügyi Közlemények, 1949 (31. évfolyam)
1-2. szám - VI. Szemle
A FOLYOMEDREK VÁNDORLÁSA. A vicksburgi lab iratórium kismintatanulmányai. FRIED SIX J. F. tanulmánya nyomán ismerteti DR. LÁSZLÓFFY WOLDEMÁR. С. D.U. 627.15 : 551.482.212+627.4 Az U. S. Waterways Experiment Station a Mississippi-bizottság (Mississippi River Commission) elnökének megbízásából 1942—44-ben módszeres kísérletsorozatot végzett a laza üledékekben haladó folyók medrének vándorlásában mutatkozó törvényszerűségek felderítése céljából. 1 A kísérleteket 15—45 m hosszú, 0,3—1,5 m széles és 0,02—0,1 m mély, különböző anyagú medreken végezték, olyan széles laboratóriumi csatornában, hogy a meder teljesen szabadon fejleszthette ki kanyarulatait. A mederfejlődést ilyenformán csak a kísérleti meder kezdeti alakja, a mederanyag és a hidraulikai tényezők (vízmennyiség és esés) szabták meg. A felsorolt tényezőket egy kivételével mindig állandónak véve és ezt az egyet tervszerűen változtatva, sorozatos kísérletekkel tisztázni lehetett a mederalakulás törvényszerűségeit és a mederváltozások okait. A laboratóriumi kísérlet a hatótényezők különválasztásával, de főképp az időmérték alkalmas lekicsinyítésével és a kísérleteknek azonos körülmények közt való megismétlése révén, rövid időn belül világos és vitathatatlan képet ad a folyómeder életének törvényeiről. Ilyen a múltban csak egy hosszi'i élet tapasztalatai nyomán és csupán kivételesen éles megfigyelésű víziemberekben (folyammérnökök, halászok, hajósok stb.) alakult ki, — és akkor is csak arról a folyóról, amelyen működtek. — Megfigyeléseiket azonban sohasem általánosíthatták, mert a természetben nem lehet különválasztani az általános, ill. a helyi jellegű tényezők hatását. A nagyarányú vicksburgi kísérletek eredményeit általános potamológiai értékük és gyakorlati jelentőségük miatt kell tüzetesen megismernünk. I. A folyómedrek vándorlásának általános törvényszerűségei. * 1. Miért kanyarognak a folyók? Különböző elméletek a föld forgásában, a túlságosan nagyesésű folyók energiafölöslegében, vagy a gyakori vízszintváltozásban keresik a meanderképződés okát. Sokan úgy magyarázzák, hogy helyi természetű körülmények: a partvonal szabálytalanságai (kiugró orr vagy kiöblösödés), vagy egy-egy mederbe zuhant fatörzs a kanyarulatképződés kiindulási okai. A régóta vitatott kérdést, amelynek igen bő irodalma van, egy egyszerű kísérletsorozat döntötte el. 1 Friedkin J. F.: A laboratory study of the meandering of alluvial rivers. U. 8. Waterways Experiment Station, Vicksburg, Mississippi. 1945. 40 old. + 61 képtábla.
