Vízügyi Közlemények, 1948 (30. évfolyam)

1. szám - II. Mosonyi Emil: Hegyvidéki nagyobb víztározó medencék hidrológiai méretezése. (Második, befejező közlemény)

94 MOSONYI EMIL Legyen például változatlan az öntözés költsége, a vízerőhasznosítást terhelő S

2 medencerész egységköltségét a x

0 -ábra BA szakaszának (k

2) középértéke határozza meg; míg a vízerőhasznosítás költségének állandósításával az öntözés egységköltségének k

x értékről (£

x)-re — a CA szakasz középértéke — való csökkenése jár. A költségek megosztása tekintetében tehát az az alapelv, hogy az öntözés S

1 tározóterének egységköltsége k

x és (k{), a vízerőhasznosításé pedig (k

2) és k

2 értékek között változhatik akkor, ha feltételünk az, hogy egyik érdekkör előnye ne jelentsen még költségnövekedést a másikra nézve. A fenti határok között a tényleg alkalmazandó megosztás céljából az előbbiekhez hasonlóan többféle feltevést lehet tenni: 1. A megtakarítás felezése alapján: (113) к - Sl {k

l ~ *

з) + S* {

к* ~ кз

) = S

l (

ki + K) + S

2(k

2-k

s

) . 11

1 2 2 és hasonlóképen _ (h + h) + Sj. (h - k

s) 2 2. A medencetérfogatok arányában való csökkentés: Jíí

=

=s

1 \ - -A— [

S

l (k

L - k,) + s

2 (k

2 - к.

л

)] - ^ h + s* ^ • + >% s

1 + s

2 es (114) = S

2

2 k

3 + S, &

2 (k

2 + k

3 - f

c

t) S ! -f- "S'a 3. Költségcsökkentés a külön-külön befektetendő tőkék arányában: (115) ^ = S

l k

L - Sl

h [S, (k

L - k

3).+ S

2 (k

2 - k

3)] = k, + ; íS

x к

г + S

2 ko 8

l k

í -f S

2 k

2 = к., kr. S

2* - j- S] s2 + S2 k

2 4. Bizonyos gazdasági körülmények megszabhatják azt a (fc

2)-nél nagyobb кц egységköltséget, amelyet a vízerőhasznosítás még elbír; akkor СЛ., = к и S

2 (116) és = h № + '%) - kn S

2 . Fordított esetben, az öntözés anyagi teherbírását fcj-gyel jelölve: •J>\ = ki S

1 (117) és = k

s (S

1 + S

2) — h S

L. Noha a fent ismertetett eljárás még nem ad szabatos képet a gazdaságosságról, a k

0- és x

0 -görbék közelítő felvétele igen hasznos, sőt nélkülözhetetlen lehet olyan esetekben, amikor a különböző vízgazdálkodási érdekek leggazdaságosabb kielégítésének alapelveit kell egységes kerettervben egy vidékre vagy valamely országrészre vonatkozóan rögzíteni. Ahhoz, hogy a részletes vízrajzi, geológiai és topográfiái kutatások, és azok alapján a tervezés megindulhasson, előbb a tározási lehetőségek legkedvezőbb kiépítési módját és a kerettervben foglalt részletek építésének sorrendjét kell megállapítani. Mindezekből